Századok – 1998
Történeti irodalom - Előadások a Veszprém megyei németek történetéről (1946–1948) (Ism.: Weidinger Melinda) III/762
762 TÖRTÉNETI IRODALOM 762 Duna-medencében élő németeknek a könyv által évszázadokra visszamenően dokumentumokkal bizonyított magyar hazafisága élesen ellentmond ennek a tételnek. A világháború következményeivel foglalkozó utolsó fejezetek pedig voltaképpen arról szólnak, hogy a németek tízezreinek elhurcolása évekig tartó szovjet kényszermunkára, az itthon maradottaknak a magyar társadalomból és politikából való kirekesztése, és végül nagyobb részük kitelepítése az országból, pótolhatatlan gazdasági és kulturális, nem utolsó sorban morális kárt okozott a magyarságnak. S csak a jövő fogja majd eldönteni, hogy a szerző által is helyeselt pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése az új magyar nemzetiségi politikában (186/187. o.) képes lesz e — s ha igen, mennyit — visszaszerezni az elvesztett értékekből. Tokody Gyula ELŐADÁSOK A VESZPRÉM MEGYEI NÉMETEK TÖRTÉNETÉRŐL (1946-1948) Történeti konferencia, Veszprém, 1996. június 8. Szerkesztette: Hudi József Veszprém Megyei Német Önkormányzatok Közössége, Veszprém, 1997. 93 o. A kötet Veszprém megye német nyelvű lakosságának ötven évvel ezelőtti nehéz sorsáról kíván objektív képet adni, bemutatva a hazai viszonyokat és a meghatározó szerepet játszó nemzetközi törekvéseket. Mádl Antal előszava kifejti, hogy e megyében a 18. sz. végétől a települések mintegy egynegyedében kizárólag vagy többségében német családok éltek. A jobb megélhetés reményében jöttek Magyarországra, szorgalmuknak, alkalmazkodóképességüknek köszönhetően jól illeszkedtek be új hazájukba. Itt idővel részben természetes, részben erőltetett asszimilációs hatások érték őket. A két világháború közti időszakban a hitleri Németország és Horthy-Magyarország politikai együttműködése következményeként kiszolgáltatott helyzetbe került a hazai németség, és 1945 után kollektív bűnösséggel vádoltan, a határokon kívül élő magyarsághoz hasonlóan, meghurcoltatások és üldöztetések sorát volt kénytelen elviselni. A túlnyomórészt paraszti német lakosság vagyonelkobzását a teljes jogfosztás követte, végül a kitelepítés. Németország, kijelölt új hazájuk, nagy szegénységben fogadta őket, így nem csoda, hogy közülük sokan visszaszöktek vagy megpróbáltak elmenekülni a kitelepítő hatóságok elől. Az itthon maradottak sokáig jogfosztottan éltek, gyakran saját házaikból kiűzve. Egy új generáció kellett, hogy meginduljon a párbeszéd; hogy a fiatal generáció megértse, szülei, nagyszülei nem bűnösök voltak, bűnbaknak tették meg őket. Tilkovszky Lóránt a magyarországi németség II. világháborús mozgásterét vázolja fel, amelyet jórészt meghatároztak a nagy német népközösség szellemében őket ért hatások, de a két ország közti konkrét egyezmények is. A háború után sem kiszolgáltatottságát, sem meg-megmutatkozó ellenállását nem vette figyelembe a magyar kormány, hanem a német nemzetiség nagy többségét, mint „fasiszta részt", kárpótlás nélküli kitelepítéssel kívánta büntetni. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság a magyar kormányt egyenesen globális kitelepítés alkalmazására igyekezett szorítani. Tóth Ágnes előadásában a kitelepítés kül- és belpolitikai okait vizsgálja; a nagyhatalmak potsdami állásfoglalását, illetve a magyarországi belpolitikai erők törekvéseit. Megvilágítja a földreform- és telepítéspolitika, s különösen a magyar menekültek, kiutasítottak elhelyezési problémáinak erőteljes belejátszását a németek kitelepítése problematikájába. A magyarországi németek elűzése szülőföldjükről címmel Zielbauer György tartott előadás, ismertetve az Ideiglenes Nemzeti Kormány, majd a Tildy-kormány intézkedéseit, illetve a mérvadó pártok többségének állásfoglalását, valamint a két szakaszbem, amerikai majd szovjet megszállási övezetbe történt kitelepítési akció körülményeit. Főleg egyházi forrásokra támaszkodva Veszprém megyével részletesen is foglalkozik, hangsúlyozva az akciónak etnikai tisztogatásokkal egyenértékű voltát. Veress D. Csaba a magyarországi SS-csapatok történetéhez szolgál adatokkal. A csapatmozgások keretében a bevetéseikről, későbbi sorsukról is értesülhetünk. A Veszprém megyei németek egykori betelepülését és a második világháború utáni kitelepítését Hudi József együttesen tekinti át, a helyi szakirodalom fejlődéséről is képet adva. A kiegyezés után felerősödő asszimiláció hatására a németség fokozatosan veszített korábbi különállásából, a
