Századok – 1998
Történeti irodalom - Goldhagen Daniel Jonah: Hitlers willige Vollstrecker. Ganz gewöhnliche Deutsche und der Holocaust (Ism.: Flodung János) III/752
752 TÖRTÉNETI IRODALOM 752 Megítélésem szerint az atlasz erénye sajátos módon egyben hibája is: úgy tűnik, túlontúl töményre sikerült az információ sűrítése. A szöveges tájékoztatáshoz szokott olvasó — akinek a térkép eddig inkább csak illusztrációul szolgált — nem egykönnyen szánja rá magát, hogy maga bogarássza ki a színekből, jelölésekből, nyilakból és szaggatott vonalakból, mit is akart közölni vele a szerző. Az ábrák egy része túlzsúfolt. Esetenként tovább tart „kibontani" a kódolt információt, mint amennyi idő alatt átfutnánk két-három oldalnyi szöveget. A képi bemutatásnak van egy olyan hátránya, amely az atlasz használata során is szembetűnik: illusztrál, de nem ad számszaki összehasonlítást. Például a katonai kiadások, illetve a bruttó hazai termék arányainak bemutatása az alkalmazott ábrák segítségével legfeljebb csak orientál (a 29. és a 41. oldalon). Ezen hátrány kiküszöbölésére célszerű lenne a szöveges magyarázatok, grafikonok, illetve táblázatok gyakoribb alkalmazása. Ugyancsak egyszerre pozitívum és negatívum a térképek geometriai alakzatok formájában történő kialakítása: érdekes és figyelemfelkeltő, de a magyar olvasó számára egyelőre szokatlan, inkább bonyolító, mint segítő elem. Nem igazán szerencsés a kiegészítő információ rávetítése az ábrára az Egyesült Államok és a Szovjetunió vonatkozásában (bruttó hazai termék a katonai kiadások ábráján és fordítva), mivel ez zavarólag hathat (többek között a mértékegység hiánya miatt). Ugyanezeken az ábrákon jobb lenne, ha az alap- és kiegészítő információk ugyanarra az évre vonatkoznának. Végül feltétlenül említést érdemel, hogy az atlasz felhívja a figyelmet az általunk eddig szinte kizárólagosan használt ún. Mercator-térkép torzításaira. A jelenkor eseményeinek megértéséhez új világképre van szükségünk, és ennek alkotóeleme a képi tisztánlátás is. A képi és szöveges ismeretanyag összesen 29 témakört mutat be, vagy egy-egy oldalon, vagy egymással szemben elhelyezkedő és ezért jól áttekinthető két-két oldalon. Mindegyik témakörhöz bőséges és nagyon alapos irodalomajánlás szerepel az atlasz utolsó oldalain, kiegészítve az idézetek és karikatúrák forrásjegyzékével. A szerző a hidegháború befejeződéséig követi nyomon a nemzetközi élet eseményeit, de az atlasz mégis jóval túlmutat a hidegháború időszakán. Mintegy átvezeti az olvasót a napjainkra kialakult helyzetbe azzal, hogy felhívja a figyelmet a továbbra is „ketyegő" időzített bombákra: az Észak és Dél között egyre növekvő szakadékra, a demográfiai robbanás várható következményeire, lényegében a „megosztott világ"-bői, a világ megosztottságából fakadó veszélyekre. Fischer Ferenc atlaszát érdemes kézbevenni, érdemes bogarászni benne, felfedezni szembeötlő és rejtett szépségeit. Sok olyat elmond és megmutat világunkról és kontinensünkről, amit eddig is tudtunk, de sokat hozzá is tesz ismereteinkhez. Nagy László Daniel Jonah Goldhagen HITLERS WILLIGE VOLLSTRECKER Ganz gewöhnliche Deutsche und der Holocaust Siedler Verlag, Berlin 1996. 728 o. HITLER ÖNKÉNTES VÉGREHAJTÓI Az átlagos németek és a Holocaust Szakkönyv ritkán kerül szélesebb publikum érdeklődésének középpontjába, ez alól kivétel Daniel Jonah Goldhagen 1996-ban kiadott írása, mely először márciusban az Egyesült Államokban, majd pedig augusztustól Németországban igen heves viták tüzébe került. (Az általam olvasott német nyelvű példány a Siedler Verlag 3. kiadásában jelent meg, melyet Klaus Kochmann fordított le németre az angolul Hitler's Willing Executioners: Ordinaty Germans and the Holocaust címmel az Alfred A. Knopf Inc. általa New York-ban kiadott könyve alapján.) Különösen nagy vihart kavart a kötet német nyelvterületen, ahol többek között a hamburgi Die Zeit hasábjain már az augusztusi német premier előtt hevesen támadták az eredeti angol kiadást. Nem meglepő tehát, hogy a könyv decemberig itt is három kiadást ért meg, ráadásul a megjelenéssel egyidőben egy a Wehrmacht bűntetteit bemutató kiállítás, és az azt kísérő általános vita is felborzolta a német közvéleményt, sőt Volker Ullrich a Die Zeit. április 12-ei számában már egy második Historikerstreit kitörését jósolta.
