Századok – 1998
Dokumentumok - Baráth Magdolna: Levelek a frontról 1944. Rákosi Mátyás; Gerő Ernő; Farkas Mihály és Vas Zoltán levelezése III/633
634 DOKUMENTUMOK tőjének már a hadifoglyok közötti agitációs- és propagandamunka jóváhagyott irányelveit is elküldte, s egyben kérte, legyen segítségére a bizottságnak.4 A Politikai Főcsoportfőnökségen belül a VII. osztály foglalkozott az ellenséges hadseregek soraiban, a hátországban, valamint a Szovjetunióban lévő hadifoglyok közötti agitációs, propaganda, illetve szervező munka irányításával. Ennek vezetője 1942-től a Komintern egyik titkára, Manuilszkij volt, helyettesei pedigBurcev,5 illetve az 1939 ótaManuilszkij referenseként dolgozó Gerő Ernő lettek. Az NKVD-n belül már 1941-ben alakult egy különleges csoport, amely a Németország és csatlósai elleni felderítő munkát irányította, partizánakciókat szervezett, és a németek által megszállt területeken ügynöki hálózatot épített ki.6 A különleges csoport katonai egységeihez a Szovjetunióban élő emigránsok is csatlakozhattak. Idővel a hadifogolyügyek irányítására is létrehoztak egy részleget, amelyet Szoprunyenko állambiztonsági őrnagy vezetett; az ő engedélye kellett még ahhoz is, ha a Komintern valamely munkatársa, vagy a Szovjetunióban élő emigránsok vezetői meg akartak látogatni egy hadifogolytábort. Dimitrov a hatásköri viták kiküszöbölése végett már 1942 februárjában azt javasolta a Vörös Hadsereg Politikai Főcsoportfőnökségét irányító Mehlisznek, hogy az SZK(b)P propaganda osztályán nevezzenek ki egy megfelelő személyt, aki csak ezzel a kérdéssel foglalkozik, s aki a három szerv közötti koordinációt is ellátja.7 Ezt a feladatot Scserbakovra,8 a moszkvai pártbizottság első titkárára bízták, aki 1941-től ezzel egyidejűleg az SZKP titkári funkcióját is betöltötte, s 1942-ben átvette Mehlisztől a Politikai Főcsoportfőnökség vezetését is. Ugyancsak 1942 folyamán, a magyar hadsereg szovjet fronton történt bevetését követően a német antifasiszták már működő Különleges Katonai Alakulata mellett lehetővé vált, hogy a magyar emigránsok is létrehozzanak egy agitációs alakulatot. A szovjet hadseregben működő különleges magyar katonai alakulat - amelynek parancsnoka Illés Béla lett - azt a feladatot kapta, hogy leplezze le a magyar katonák előtt a hitleri háború igazi okait és felvilágosító propagandával nyerje meg a félrevezetett katonákat a fasizmus elleni harcnak.9 1944-ben először a Különleges Magyar Katonai Alakulatot irányító Illés Béla érkezett a frontra, akit - a már 1943 végén partizánmunkára kiválogatott magyarok első csoportjával együtt - Vas Zoltán követett.1 0 A különleges alakulatban szolgáló 4 Dimitrov 1942. február 2-i levele Mehlisznek. Rosszijszkij Centr Hranyenyija i Izucsenyija Dokumentov Novejsej Isztorii (a továbbiakban RCHIDNI) f. 495. op. 77. gy. 18. 5 Burcev, M. I. (1907—) vezérőrnagy. 1940 augusztusától 1953 júniusáig a Vörös Hadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége VII. osztályának vezetője. 6 Erről részletesebben 1. Pavel Szudoplatov: Razvedka i Kreml. „Geja", Moszkva 1996. 149-161. 7 A három szerv közötti „szükséges összehangoltság" megteremtésére Dimitrov a Komintern Végrehajtó Bizottsága részéről a VH Politikai Főcsoportfőnökségén dolgozó Ackermant, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját kérte fel, hogy legyen Moszkvában a Komintern képviselője a hadifoglyok közötti politikai munka kérdéseinek kidolgozása során. (RCHIDNI f. 495. op. 77. gy. 18.) 8 Scserbakov, Alekszandr Szergejevics (1901-1945) 1932 és 1936 között az SZKP apparátusában dolgozott. 1936-1938-ban a leningrádi, az irkutszki és donyeci terület titkára. 1938 és 1945 között a moszkvai pártbizottság első titkára, 1941-től egyidejűleg az SZKP titkára. 1942-től a Politikai Főcsoportfőnökség vezetője, a Szovinformbüro főnöke, védelmi népbiztoshelyettes. 9 Vas Zoltán: Viszontagságos életem, i. m. 421-424. 10 Vas Zoltán leveleiben arra történik utalás, hogy munkáját az operatív csoport keretén belül végzi. Nem ismeretes, hogy ez a különleges katonai alakulatot jelentette-e, vagy a szovjet hadsereg egy másik részlegét.
