Századok – 1998
Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601
632 APOR PÉTER 1941-ben el akarta hagyni a leventeoktatói posztot, és segítette az üldözött zsidókat. A demokratikus pártokhoz fordult beadványával, éppen ezért célja nem lehetett a demokrácia megdöntése. Takács Gergely felhívta a figyelmet demokratikus politikai magatartására, amelynek a múltban bizonyságát is adta. Majd felsorolta a bizonyítékokat: 1930-ban belépett a debreceni Szociáldemokrata Pártba, amiért elbocsátották állásából. Balmazújvárosban szervezte a Szociáldemokrata Párt szervezetét 1932-ben, ami miatt a csendőrök annyira megverték, hogy három hétig betegen feküdt. A rendőrség később is figyelte. Még Tóth Zsigmond is bemutatta antifasiszta múltját, kijelentve, hogy partizán volt Szlovákiában. A bíróság elnökének különvéleménye megállapította, hogy miután a tömeg hazatért, Kunmadaras fasiszta jellegű terrort élt át, és az államszervezet lényegileg emiatt omlott össze. Véleménye szerint az jelentette az államhatalom elleni első fellépést, amikor a tüntetők Karcagnál megtámadták a rendőröket. Azt a tényt, hogy az államhatalom megszűnt létezni, a következőképpen bizonyította: az államszervezet pusztulása annyira tökéletes volt, hogy Kunmadaras lakossága követelte az „idegen rendőrök" távozását a faluból, amikor erősítés érkezett Karcagról. Nagy tanítványainak a tetteit a bíróság úgy értelmezte, hogy 1945-ben legyőzték az állami szerveket, azaz a fasiszták megtámadták az államhatalmat. Ennek a felfogásnak az értelmében Kunmadarason 1946. május 21-én nem az államhatalom, hanem 1944 nyilaskeresztes terroijauralkodott.10 6 Ez az értelmezés új szempontot adott a demokrácia fogalmához, amely ezek után az állam intézményeinek és szerkezetének kezdett megfelelni. Ettől kezdve az államhatalom védelmén a demokrácia védelmét lehetett érteni. A demokrácia valószínűleg ez előtt a népbíróság előtt jelentette először ugyanazt, mint később a népi demokrácia. A demokratikus rendszernek a tárgyaláson létrejött fogalma a népi demokrácia meghatározásához hasonlóan a legnagyobb hangsúlyt az állam őrző szerepére fektette: az államhatalomnak meg kellett védenie a népet ellenségeitől. A népi demokrácia magyarországi születésének szempontjából kulcsfontosságúnak tekinthető a második világháború utáni rendszernek az a törekvése, hogy megtalálja a fasiszta összeesküvőket, mint létének legfőbb veszélyeztetőit. Ezen igyekezete közben azonban saját maga teremtette meg a fasisztákat. A kunmadarasiak zsidóellenes lázadását a népbíróság fasiszta összeesküvésként határozta meg. Ez a megállapítás azonosította a fasizmust az antiszemitizmussal, és biztos eszközt adott a hatalom kezébe ellenségei megtalálásához: ettől a pillanattól kezdve az antiszemitizmus felbukkanása azonnal felismerhetővé tette a fasiszta összeesküvést. Ez a logikai kapcsolat lehetővé tette, hogy a rendszer, amely önmagát olyan fiatal demokráciaként határozta meg, amelyet a fasizmus fenyeget, a fasizmusnak olyan történeti folyamatosságát érzékeltesse, amely hitelesítette azt, hogy a hatalom önmagát az antifasiszta harc örököseként mutassa be. Ebből következett végül az, hogy az államhatalmat, mely intézkedéseket hozott a fasizmus ellen, demokráciaként lehetett értelmezni. 106 V 56032/1, a bíróság elnökének különvéleménye
