Századok – 1998
Közlemények - Apor Péter: A népi demokrácia építése: Kunmadaras 1946 III/601
606 APOR PÉTER annak leszögezésével kezdte, hogy az elérhető javakat elsősorban az ipari munkások között kell szétosztani, hiszen főleg rájuk van szükség az újjáépítésben. Ezt a fontos alapelvet fenyegették a feketézők, akik többnyire az infláción gazdagodtak meg. A nagy vagyonok léte feldühítette a munkásokat, akik a „legsúlyosabb nélkülözéseket és áldozatokat is nyugodtan vállalják, ha látják, valóban megvan a közteherviselés, és nélkülözésükből senki nem gyűjthet vagyont, és nem folytathat fényűző, dőzsölő életmódot".1 2 Zárszavában egyetértett a feketézőkre kiszabandó halálbüntetéssel, ám hiányolta a valódi büntetőintézkedéseket, melyek elmaradása kiváltotta a dolgozó tömegek jogos elégedetlenségét. A cikk tartalmazta a spekulánsok megítélésének minden lényeges elemét. A baloldali sajtó olyan személyekként jellemezte őket, „kik gazdasági oldalról ledöfik a demokratikus államot, semmivé teszik a dolgozók hősi erőfeszítéseit".1 3 Ez a jelenség a munkások körében elégedetlenséget okozott, példának okáért a pécsi bányászok között, akik kijelentették: „Csákánnyal megyünk ellenük!"1 4 Éppen ezért „helyesen cselekedtek azok a falusi elvtársak, akik az elrejtett élelmiszerkészletek felkutatására bizottságokat hoztak létre."1 5 A cikkek nem ritkán arra szólították föl az embereket, hogy tegyenek lépéseket a feketézők ellen. így például Révai József, a kommunista párt fő ideológusának egyik írása leszögezte, hogy a demokrácia a nép öntudatára épült. Majd arra hívta föl a figyelmet, hogy a nép azonban azt kérdezi, vajon miért nem sújt le a demokrácia a feketézőkre.1 6 Egy másik szöveg érvelése szerint a munkásoknak nem csak bízniuk kell a hatóságokban, hanem a közellátás fejlesztésének céljából segítséget is kell nyújtaniuk részükre. Kijelentette, hogy azok a rendelkezések fognak valóra válni, melyeket a tömegek biztosítanak majd.1 7 A cikkek hangsúlyozták, hogy az intézkedések a dolgozók érdekében történtek, mivel azt a célt szolgálták, hogy hozzájuthassanak a dúskálók és felhalmozók éléskamráiban lévő élelmiszerhez. A polgárosodás kezdete előtt a falusi Magyarországon az üzleti tevékenységhez kapcsolódó személyes tulajdonságok sok helyütt csak zsidókban ölthettek testet, hiszen a kereskedés gyakran az ő területük volt. A kapitalista átalakulás megindulása után azonban számos vidéken az üzletember más típusai is létrejöttek. A tőkés vállalkozók társadalmi csoportjának kialakulása után elsősorban az antikapitalista ideológiákhoz kapcsolódó gondolkodás velük összefüggésben észlelte a nyerészkedés és kapzsiság jellemző jegyeit. A feketézők elleni hadjárat erre a hagyományra támaszkodva formálta meg a haszonleső spekuláns képét. A kampány 1946 késő tavaszán és nyarán felerősödött, amikor a kormány egyre nagyobb súlyt fektetett a gazdasági stabilitás kérdésére annak érdekében, hogy biztosítsa az új pénz, a forint bevezetését. A „forintvédő kampányok"-nak fontos összetevője volt azoknak a plakátoknak és karikatúráknak az özöne, amelyek a feketézőket könnyen felismerhető zsidó vonásokkal festették le. Pontosan ez történt például két zsidó kereskedő meglincselése előtt Miskolcon, 1946 júliusában.1 8 A 19. század 12 SZN. 1946.1. 1. 13 SZN. 1946. III. 3. 14 SZN. 1946. III. 6. 16 SZN. 1946. I. 15. 16 Révai József: Pogrom és népmozgalom. SZN. 1946. VI. 16. 17 SZN. 1946. I. 1. 18 Pelle i. m. 203. Habár nincs részletes tanulmány a Magyar Kommunista Párt és a feketézők viszonyáról, az alábbi munka részben foglalkozik a kérdéssel: Standeisky Éva: A kommunista pol-
