Századok – 1998
Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585
A SZÓLÁSSZABADSÁG MAGYARORSZÁGON 194&-1949 KÖZÖTT 591 népbírósági ítélet indoklás nélkül felmentette, a népfőügyész ebbe azért nyugodott bele, mert az egyetlen tanú, aki a feljelentést is tette, a tárgyaláson visszavonta a rendőrségen tett vallomását.2 1 Cs. József 1946. novemberében Sajószentpéteren saját kocsmájában beszélgetés közben többek között a következőket mondta: „Párizsba nem Gyöngyösi János külügyminisztert kellett volna küldeni, hanem Echardt Tibort, aki Amerikában tartózkodik.... A magyar kormányt teljesen a kommunisták vezetik és csak Kelet felé orientálódnak..." Egy évi börtönbüntetésre ítélték.2 2 E. Istvánnét az mentette meg a vádemeléstől, hogy az orvosszakértő elmebetegnek nyilvánította. Ellene azért indítottak eljárást, mert 1947 augusztusában a rendőrökre — a népügyészségi jegyzőkönyv szerint — a következő megjegyzést tette: „Ajelenlegi rendőrök nem rendőrök, ezek csak sz....ok, ezekkel csak ezt lehet csinálni", miközben kezével és altestével trágár mozdulatot tett."2 3 E. József hegypásztort a győri népbíróság egy hónapi fogházra ítélte, mert a vádirat szerint „kijelentésével a demokratikus magyar államrend és annak egyik alapintézménye, a kitelepítés /a németek kitelepítése - P. M./ ellen gyűlöletre izgatott" 1947 októberében Pornóapátiban.24 A NOT az ítéletet három havi fogházbüntetésre módosította 1949. június 4-én.25 B. Imre Sarkadkeresztúron 1947 decemberében a malomban megjegyezte: „Tudom én mit csinálnak az országházban, nem érdekli ott egyiket sem a szegény ember sorsa, egyiknek is autója van, a másiknak is. Rákosinak annyi autója van, hogy délelőtt az egyikbe, délután a másikba ül.... Nem tudtok ti semmit, Rákosinak is hatemeletes palotája van, kilencven szobával, miért nem lakik egy szalmafedeles házban, mint ti." A debreceni népbíróság két évi börtönre, egytized résznyi vagyonelkobzásra ítélte,2 6 amit a NOT felemelt három évre és egynegyednyi vagyonelkobzásra.27 A. Lajos ügyét izgatás vádjával azért adták át a népügyészségnek, mert 1948-ban úgy nyilatkozott, hogy „a szövetkezet most még nem kötelező, de kolhoz lesz a vége."28 K. Mihályt azért ítélték el 1 év 6 hónap börtönre, mert 1948 folyamán több alkalommal is minden „társadalmi újítással" kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „az nem jó, mert itt is úgy akarnak csinálni mindent, mind Oroszországban." Az iskolák államosításával kapcsolatban kijelentette, hogy a „kommunisták mindenre ráteszik a kezüket, megszüntetik a vallást, a gyerekek olyanok lesznek, mint a barmok."2 9 A kiskundorozsmai T. Istvánnét 2 hónapi fogházra ítélték, mert 1948. február 4-én azt mondta, hogy vége az űj forint értékállóságának, mert kinyomták az öt, és bevonták a kétfilléreseket.3 0 21 MOL JGY XIX-E-1-1 82. d. 22 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1947. okt. 7. 23 Csongrád Megyei Levéltár Szegedi Népügyész Iratai II. 16. d. 24 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1948. ápr. 9. 25 MOL JGY XX-4-b 91. d. 26 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1948. febr. 26. 27 MOL JGY XX-4-b 84. d. ítélet: 1949. márc. 22. 28 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár XXV 21. 10. d. 29 Csongrád Megyei Levéltár Népbírósági Iratok 204-260. 78. d. ítélet: 1949. márc. 25. Hozzátartozó kérelmére rehabilitálták 1991. nov. 25-én Szegeden. 30 Uo.
