Századok – 1998

Közlemények - Palasik Mária: A szólásszabadság deklarálása és korlátainak kezdetei Magyarországon (1946–1949) III/585

A SZÓLÁSSZABADSÁG MAGYARORSZÁGON 194&-1949 KÖZÖTT 591 népbírósági ítélet indoklás nélkül felmentette, a népfőügyész ebbe azért nyugodott bele, mert az egyetlen tanú, aki a feljelentést is tette, a tárgyaláson visszavonta a rendőrségen tett vallomását.2 1 Cs. József 1946. novemberében Sajószentpéteren saját kocsmájában beszélgetés közben többek között a következőket mondta: „Párizsba nem Gyöngyösi János kü­lügyminisztert kellett volna küldeni, hanem Echardt Tibort, aki Amerikában tartóz­kodik.... A magyar kormányt teljesen a kommunisták vezetik és csak Kelet felé ori­entálódnak..." Egy évi börtönbüntetésre ítélték.2 2 E. Istvánnét az mentette meg a vádemeléstől, hogy az orvosszakértő elmebe­tegnek nyilvánította. Ellene azért indítottak eljárást, mert 1947 augusztusában a rendőrökre — a népügyészségi jegyzőkönyv szerint — a következő megjegyzést tette: „Ajelenlegi rendőrök nem rendőrök, ezek csak sz....ok, ezekkel csak ezt lehet csinálni", miközben kezével és altestével trágár mozdulatot tett."2 3 E. József hegypásztort a győri népbíróság egy hónapi fogházra ítélte, mert a vádirat szerint „kijelentésével a demokratikus magyar államrend és annak egyik a­lapintézménye, a kitelepítés /a németek kitelepítése - P. M./ ellen gyűlöletre izgatott" 1947 októberében Pornóapátiban.24 A NOT az ítéletet három havi fogházbüntetésre módosította 1949. június 4-én.25 B. Imre Sarkadkeresztúron 1947 decemberében a malomban megjegyezte: „Tudom én mit csinálnak az országházban, nem érdekli ott egyiket sem a szegény ember sorsa, egyiknek is autója van, a másiknak is. Rákosinak annyi autója van, hogy délelőtt az egyikbe, délután a másikba ül.... Nem tudtok ti semmit, Rákosinak is hatemeletes palotája van, kilencven szobával, miért nem lakik egy szalmafedeles házban, mint ti." A debreceni népbíróság két évi börtönre, egytized résznyi vagyonelkobzásra ítélte,2 6 amit a NOT felemelt három évre és egynegyednyi vagyonelkobzásra.27 A. Lajos ügyét izgatás vádjával azért adták át a népügyészségnek, mert 1948-ban úgy nyilatkozott, hogy „a szövetkezet most még nem kötelező, de kolhoz lesz a vége."28 K. Mihályt azért ítélték el 1 év 6 hónap börtönre, mert 1948 folyamán több alkalommal is minden „társadalmi újítással" kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „az nem jó, mert itt is úgy akarnak csinálni mindent, mind Oroszországban." Az iskolák álla­mosításával kapcsolatban kijelentette, hogy a „kommunisták mindenre ráteszik a kezüket, megszüntetik a vallást, a gyerekek olyanok lesznek, mint a barmok."2 9 A kiskundorozsmai T. Istvánnét 2 hónapi fogházra ítélték, mert 1948. február 4-én azt mondta, hogy vége az űj forint értékállóságának, mert kinyomták az öt, és bevonták a kétfilléreseket.3 0 21 MOL JGY XIX-E-1-1 82. d. 22 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1947. okt. 7. 23 Csongrád Megyei Levéltár Szegedi Népügyész Iratai II. 16. d. 24 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1948. ápr. 9. 25 MOL JGY XX-4-b 91. d. 26 MOL JGY XIX-E-1-1 118. d. ítélet: 1948. febr. 26. 27 MOL JGY XX-4-b 84. d. ítélet: 1949. márc. 22. 28 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár XXV 21. 10. d. 29 Csongrád Megyei Levéltár Népbírósági Iratok 204-260. 78. d. ítélet: 1949. márc. 25. Hoz­zátartozó kérelmére rehabilitálták 1991. nov. 25-én Szegeden. 30 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom