Századok – 1998

Tanulmányok - Korom Mihály: Az Atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig.(A magyarországi német kitelepítés történetéhez) III/553

AZ ATLANTI CHARTÁTÓL A POTSDAMI KOLLEKTÍV BÜNTETÉSIG 571 ez az állítás „alaptalan".4 2 Benes diplomatái külföldön azt is terjesztették — miközben 400 000 magyar kitoloncolását kérték a nagyhatalmaktól —, hogy csalt azokat a magyarokat szándékozzák kitelepíteni, akik összeesküdtek Csehszlovákia ellen és a nácik oldalán harcoltak. Ez utóbbit a szovjet funkcionáriusok Magyarországon ezekben a hónapokban erősen propagálták anélkül, hogy a csehszlovák tényleges kitelepítési tervről szóltak volna és az állandóan erősödő magyarellenes üldözésekre reagáltak volna. Mindezek igazi céljára és a 400-500 ezres német kitelepítést erőltető szovjet­csehszlovák törekvésekre választ adnak Benes elnök, V. Clementis államtitkár és A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszter vonatkozó szavai: Benes egy 1945. október eleji szlovákiai beszédében kijelentette az amerikai nagykövet jelentése szerint, hogy „Csehszlovákiának ragaszkodnia kell a Magyarország' és Csehszlovákia közötti ki­sebbség-cseréhez, és hogy legalább 400 000 magyarnak kell elhagynia Csehszlovákiát". Ehhez kellett az 500 ezres német kiüldözése.4 3 Az államtitkár pedig a párizsi béke­konferencián 1946. szeptember 16-án a 200 000 magyar egyoldalü kiutasítására vo­natkozó beszédében a potsdami határozatra hivatkozva sürgette a németek kitele­pítését Magyarországról, hogy elhelyezhető legyen további kettőszázezer magyar.44 Visinszkij, támogatva Clementist, így érvelt ugyanitt 20-án: „A magyar kormány azt mondja, hogy nincs hely számukra (a 200 000 felvidéki magyarnak - K. M.) Magyar­országon. A valóságban van helye, vagy nincs helye? Ismert tény: Magyarországból Németország amerikai övezetébe át kell telepíteni... 500 000 németet. Ez a Néme­tországi Ellenőrző Bizottság (helyesen: Tanács - K. M.) jóváhagyott terve, mely szerint 500 000 németet Magyar-országból Németország amerikai zónájába kell telepítem. Fölmerül a kérdés, hogy 500 000 ember Magyarországból Németországba való kite­lepítése után, marad-e Magyarországon hely a Csehszlovákiából áttelepített 200 000 magyarnak vagy sem?"45 A válasz egyértelmű volt, hiszen a magyarországi németek kitelepítésének kérdését e célból erőltették az INK-nál, ezzel a taktikai elgondolással vitték a potsdami nagyhatalmi értekezlet elé is, és az inkorrekten megszabott 400-500 ezres szám s annak hamis módszerű elfogadtatási gyors kísérlete is e célból történt. 1945 őszén a magyar vezetés nagy része megpróbálta elhárítani mind a cseh­szlovákiai magyarság elleni terveket, mind pedig az 500 ezer magyarországi német kitelepítését. A kormány képviselői, elsősorban a miniszterelnök és a külügyminiszter, többször is észrevételezték a visszásságokat. Ezek eredményeként W. S. Key tábornok, az amerikai katonai képviselő a SzEB szeptember 24-i ülésén fel is vetette a cseh­szlovákiai kisebbségek üldözéséről szóló panaszokat. Vorosilov cinikusan azt válaszolta, hogy sok panaszt kap ő is a magyaroktól, de „véleménye szerint azok álhíreken a­lapulnak és nincs valódi alapjuk".46 Gyöngyösi az Ideiglenes Nemzetgyűlés őszi ülésén erőteljesen kívánta fölvetni ezeket a kérdéseket és ugyanerre kérte a miniszterelnököt is a kormány munkájáról szóló beszámolójában. Álláspontját Nagy Ferenc, Erdei Fe-42 Frus, 1945. IV köt. Az Egyesült Államok külügyminiszterének táviratai 1945. október 19-én egyrészről a prágai, másrészről a budapesti követnek. 936-937. 43 Frus, 1945. IV köt. 939. 44 Janics Kálmán i. m. 236. 45 A. Visinszkij beszédét magyarul közli a Századvég 6-7. számában (1988. Bp.) Pető Iván, 142-149. 46 Frus, 1945. IV köt. 935.

Next

/
Oldalképek
Tartalom