Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
A HADBA LÉPÉS FELELŐSSÉGÉRŐL 529 a diplomáciai viszony megszakításával már tanúságot is tett, csak nehezen határozná el magát arra, hogy a szovjet elleni katonai koalícióban részt vegyen". Mindenesetre ismerni kell a birodalmi kormány esetleges kívánságait, amelyekről ha „megfelelő formában értesül", azt mérlegelni fogja.3 2 Bárdossy végül kérte a követet: „lépjen érintkezésbe mielőbb kormányával, tájékoztassa az előadottakról, s mielőbb közölje kormánya válaszát, melyet döntés végett a Kormányzó Úr О Főméltósága elé fogok terjeszteni." Erdmannsdorf! késedelem nélkül továbbította a beszélgetést. Annak apropójául a miniszterelnök értesülését jelölve meg, miszerint a magyar vezérkarhoz beosztott német tábornok állítólag közölte a vezérkar főnökével, hogy „kívánatos a Szovjetunió elleni előnyomulásban a magyar seregek részvétele. A miniszterelnök, aki ezt elsősorban politikai kérdésnek t ekinti, annak tisztázását kéri, tényleg fennáll-e ilyen irányú német óhaj, és igenlő esetben mily mértékú részvétel kívánatos".33 Berlin nem sietett a válasszal. Ezzel továbbra is bizonytalanságban hagyta Bárdossyt. Erre ő 26-án délelőtt ismét sürgette Erdmannsdorffot, vegye fel a kapcsolatot kormányával. Hálásan venné az azonnali választ, mert a magyar kormány nagy súlyt fektet arra, hogy a német kívánságokhoz igazodjék. Bárdossy a német kormány részéről megnyilvánuló mögöttes szándékot látott a vezérkar főnökének Himer biztatása nyomán, a kormány szándékai ellenében folytatott, egyre szélesebb politikai és katonai körökre kiterjedő tevékenységében. Június 25-én Himer villásreggelit adott, melyen többek között a német követ és a Volksbund több vezetője mellett Werth Henrik, László Dezső és Miklós Béla tábornokok is részt vettek. A jelenlévők támogatták azt a népi németek körében felvetődött gondolatot, hogy alakítsanak szabadcsapatot. De hasonló gondolatok foglalkoztatták a jelenlévő Albrecht királyi herceget is, aki a Waffen SS keretében kívánt csapatot szervezni a bolsevizmus elleni harcra. Állítólag Werth is hasonló tervvel állt elő. A szabadcsapat szervezését és irányítását Himer és törzsének szánták. A kedélyeket tovább izgatta a hír, hogy június 25-én Szlovákia is belépett a háborúba, holott nem kérték fel a csatlakozásra. Döntő fordulatot az 1941. június 26-i események hoztak a látszólag holtpontra jutó helyzet alakulásában. A magyar történelem ezen tragikus, sorsfordító napja eseményeinek pontos rekonstruálását, azok történethű megismerését, nemcsak a népbíróság, de nem utolsó sorban annak működése eredményeként, a történészek sem találták fontosnak. A következőkben az egyáltalában rendelkezésre álló, főként közvetett források segítségével kíséreljük meg a maguk valóságában bemutatni a nap történéseit s azokban meghatározó szerepet játszó személyek tevékenységét. Június 26-án, 13] 0 órakor végrehajtott légi provokáció során mindmáig azonosítatlan, felségjel nélküli repülőgépek 29 bombát dobtak Kassa városára. Ezt megelőzően, 121 0 órakor három szovjet vadászgép géppuskázta Tiszaborkut és Rahó között a Körösmező - Budapest között közlekedő gyorsvonatot. A történeti kutatás által a támadók hovatartozását tekintve máig feltáratlan támadás híre megközelítőleg 134 0 -kor juthatott a vezérkar ügyeletesének tudomására. Habár a Kassáról érkező jelentés csak ismeretlen gépekről beszélt, a vezérkarnál a 32 Uo. 33 Uo.
