Századok – 1998
Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517
A HADBA LÉPÉS FELELŐSSÉGÉRŐL 521 erősíti a kormányt azon elhatározásában, hogy egy esetleges német akcióban való részvételünket nem ajánljuk fel. Ezen legfeljebb akkor változtatnánk, ha a német kormány ilyen irányú határozott kéréssel fordulna hozzánk. A szükséges védelmi intézkedések foganatosításakor a legteljesebb összhangban kívánunk eljárni a német kormánnyal, illetve hadvezetéssel. Mindezen közben nem hagyhatjuk figyelmen kívül vasútvonalainknak a német hadsereg általi lekötöttségét, ami az adott időpontban kedvezőtlenül hathat vissza az idényszerű mezőgazdasági munkálatokra, ami a német érdekektől sem áll távol. A miniszterelnök felhívta Werth figyelmét, hogy a Franz Halder vezérezredessel, az OKH vezérkari főnökével, soron lévő megbeszélésén tartsa szem előtt a kormány által elfogadott alapelveket.7 Werth június 19-én találkozott a Budapesten átutazó Haider vezérezredessel, aki az általa legszükségesebbnek vélt tudnivalókról tájékoztatta őt. Az orosz kérdést Németország fegyveresen fogja megoldani, amire egy héten belül sor kerül. Jó lett volna ugyan, ha Magyarország a Kárpátok vonalát jobban biztosítja, azonban most már ne tegyen semmit, amivel az oroszokat alarmírozná, illetve a német katonai szállításokat befolyásolná. Amennyiben mégis szükségessé válnának további magyar katonai rendszabályok, úgy arra Werthet Kurt Himer tábornok, a német összekötő törzs parancsnoka útján fogják kérni.8 Werth tájékoztatta a miniszterelnököt a megbeszélésről, aki 20-án boldogan táviratozta Sztójaynak: a németek a katonai megbeszélés során nem kértek semmi olyan intézkedést, ami alarmírozná az oroszokat vagy megzavarná a magyarországi német csapatszállításokat. Ez a magyar kormány óvatos magatartását igazolja. Még ha ezt, a vezérkar részéről történő túlzó megnyilvánulásnak tartotta is, a miniszterelnök nem hagyhatta figyelmen kívül a hírszerzés június 16-i tájékoztatójának éppen a német csapatszállítások kapcsán levont, szintén óvatosságra intő következtetését sem: „Megítélésünk szerint Szovjetoroszország háború esetén német csapatoknak magyar területen való megjelenésével és átvonulásával számol és ezért Magyarországot már eleve ellenségének tekinti."... ,,Az orosz hads. várható magatartása Magyarországgal szemben ellenségesnek vehető. Nincs kizárva tehát annak a lehetősége, hogy az orosz hds. arcvonalának kiszélesítésére és a német hadmozdulatok megzavarására a Moldvában és Krakkó körül felvonult német csoportok elvágása céljából, ha a magyar-orosz határon puha pontot talál, Kárpátalja megrohanását is megkísérli."9 Werth azonban, a fenti jelentésektől is motiváltan, változatlanul nem osztotta Bárdossy örömét. О az elfecsérelt idő és elmulasztott alkalom miatt kesergett. Még június 21-én is átküldetett a Külügyminisztériumba egy német körökből származó figyelmeztetőnek szánt értesülést. Németország felvonulását befejezte, 48 órán belül várható a hadművelet megkezdése. Meg nem nevezett személyek „csodálkozásukat fejezték ki, hogy Magyarország katonailag látszólag teljesen érdektelenül áll a krízissel szemben. Nézetük szerint a szovjet erők a magyar határral szemben is felvonulnak 7 Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. I-V kötet. (A továbbiakban: DIMK) Összeállította és sajtó alá rendezte: Juhász Gyula. V. köt. 1180-1182., valamint Szent-Iuányi i. m. К 63 - 472. 146-147. 8 Uo. 9 Hadtörténeti Levéltár (HIL) Ein. Vkf. 1. 1941/5563.
