Századok – 1998

Tanulmányok - Dombrády Lóránd: A hadba lépés felelősségéről III/517

TANULMÁNYOK Dombrády Lóránd A HADBA LÉPÉS FELELŐSSÉGÉRŐL Mindmáig visszatérő témája a történetírásnak a Szovjetunió elleni hadba lépés körülményeinek vizsgálata. Az erről már az ötvenes években kialakított, az akkori politikai elvárásoknak megfelelően tendenciózus, a köztudatban máig rögzült ismeretek ugyanis nem felelnek meg a történeti igazságnak. A témával foglalkozóknak a kérdés megoldására irányuló törekvései azonban a rendszerváltásig nehézségekbe ütköztek, lévén ez egyike a történetírás azon neuralgikus pontjainak, melyek a Szovjetunióval kialakított viszonyt is érintették. Jelen tanulmány szerzője feladatának tekinti, hogy megkísérelje a háborúba lépést eldöntő 1941. június 26-i események immár zavaró tényezők nélküli objektivitással történő megközelítését és tisztázását. A Szovjetunió elleni hadba lépés, az abban szereplők felelőssége, aligha vizsgálható a Népbíróságnak az 1945. október 29-december 28-a között lefolytatott Bárdossy-perben kifejtett tevékenységének mellőzésével. A szerző természetesen nem tartja feladatának, hogy munkája során a Bárdossy-per egészével, valamint a népbíróság intézményével, annak tevékenységével és bírálatával általában foglalkozzon, csak annyiban érinti, amennyiben az a fenti perben a politika utasításainak és elvárásainak megfelelően, a háborúba lépés felelősségéről előre kialakított prekoncepciónak érvényre juttatásával, a büntetőjog és perrendtartás szabályainak mellőzésével, öntörvényűén, megfelelő bizonyítás nélkül tett megfellebbezhetetlen megállapításokat és hozott ítéletet. Ennek során a tények és dokumentumok meghamisításával, illetve megsemmisítésével, a vádlott, az események résztvevői és a tanuk megfélemlítésével és elhallgattatásával, a bíróságnak hosszú időre sikerült megakadályoznia az utókor számára a történteknek részletekbe menően pontos és objektív, az eredeti dokumentumokkal igazolható feltárását és megismerését. Ugyanakkor megalapozták a háborúba lépésről, az abban szereplő személyekről, a történetírás által kialakított, hivatalossá merevedett és a történeti tudatba máig beivódott hamis ismereteket. Kétségtelen, hogy az új demokratikus rezsim a háborús bűnösök felelősségre vonásával, így a Bárdossy-perrel is, bizonyítani kívánta a szövetséges nagyhatalmak és a világ előtt, hogy az ország végleg szakított a múlt évtizedek bűneivel. Ennek megfelelően, a példás büntetésnek a kormányzat, a politikai pártok, valamint az amúgy is zaklatott, a sajtó által is befolyásolt közvélemény részéről megnyilvánuló követelése, meghatározó hatással bírt a népbíróságra. A háborúba lépésért elsősorban Bárdossy László volt miniszterelnököt marasztalták el, neki kellett vállalnia ország és világ előtt a felelősséget és az ezért várható ítéletet. Neve első helyen szerepelt a magyarkormány által összeállított és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak 1945 februárjában átnyújtott, a háborúba sodródásért elsősorban felelős háborús bűnösök első, 13 főt