Századok – 1998

Történeti irodalom - Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc története (Ism.: Molnár András) II/497

499 TÖRTÉNETI IRODALOM baloldal, a békepárt, vagy éppen a Batthyány-kormány szerepét. Estók János nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó fejezetei a korábbiaknál sokkal árnyaltabb módon fogalmazzák meg a máig kísértő etnikai konfliktusokat. A szerző igyekszik valós súlyuknak megfelelő nyomatékkal kezelni az egyes törekvéseket, és kiegyenlítettebb álláspontot foglal el a magyarság és nemzetiségek közötti vitákban, kikerüli mind a sovinizmus, mind a kozmopolita deheroizálás csapdáit. Mind kérdésfelvetésükben, mind információtartalmukban újdonságok a Zakar Péter által írt egyházügyi, egyházpolitikai fejezetek, amelyek tökéletesen meghaladják a korábbi szakirodalmat. Eredeti kutatásokra épülnek, és mentesek az egyházi (ön)történetírás, valamint az Andics Erzsébet-féle marxista dogmák korlátoltságától, sőt nem érződik rajtuk napjaink ultraliberálisainak harcos egyházellenessége sem. A kifejezetten katonai vonatkozású fejezetek (témakörönként vagy hadszínterenként) nagyjából arányosan oszlottak meg Bona Gábor, Csikány Tamás és Kedves Gyula között. E fejezetek megírásában is részt vállalt a szerkesztő, míg Pelyach István (betegsége miatt) csak néhány fejezetet tudott elkészíteni. A hadtörténeti fejezetek egy-egy esemény kapcsán felölelik a szabadságharc hadügyének egészét, a szervezeti és szervezési kérdésektől kezdődően a kiképzésen, felszerelésen és fegyvergyártáson, valamint az ellátáson keresztül a hadműveletek, csaták és ütközetek leírásáig, elemzéséig. Önálló fejezetek mutatják be pl. a szabadságharc hadisajtóját, hírszerzését és egészségügyét - egy sor olyan kérdést, amelynek nincs még korszerű tudományos feldolgozása sem. Más fejezetekhez hasonlóan a hadtörténetiek is számos eredeti, első kézből származó kutatási eredményt tesznek közzé, miközben korrekt módon összegzik a korábbi szakirodalmat. A kötet szerzőinek méltó társa Nagy Béla térképész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, a térképmellékletek tervezője és készítője. A könyvben 26 db számítógéppel rajzolt térkép található, míg néhány további térkép a technikai szerkesztés során elveszett, ami annál sajnálatosabb, mivel a térképek legnagyobb része kifejezetten e kötet számára készült. A könyvben látható szakszerű térképek egyértelműen a kiadvány hadtörténeti jellegét hangsúlyozzák, miután kivétel nélkül katonai vonatkozásúak, és zömében hadműveleteket ábrázolnak. A fejezetek illusztrálására hatalmas mennyiségű képanyagot gyűjtött össze Hermann Róbert. A technikai szerkesztők ezek közül több mint 1200 db-ot helyeztek el a kötetben. Arcképek és tájképek, életképek és eseményábrázolások, végül nyomtatványok: rendeletek, hirdetmények, felhívások és kiáltványok tömege látható e könyvben. A szerkesztő szándéka az volt, hogy a képanyag sokszínűsége, valamint a képek korrekt meghatározása révén a korábbi képeskönyveket meghaladó művet vehessen kezébe az olvasó. Hermann Róbert a képanyag összeállítása során korrigálni igyekezett az elődök, így elsősorban a Jókai-Bródy-Rákosi-féle album (Ezernyolcszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben), és Rózsa György-Spira György „Negyvennyolc a kortársak szemével" c. 1973-ban megjelent képeskönyvének ténybeli tévedéseit vagy szemléletbeli torzításait. A szerkesztő szép számmal tárt fel Magyarországon eddig még nem publikált képeket vagy nyomtatványokat. Az illusztrációs anyag összeállításánál nem csupán a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár, hanem saját (és mások) magángyűjteményét is hasznosította. Szintén sajnálhatjuk, hogy a gondos kritikával válogatott és azonosított képanyag nagy részét élvezhetetlen minőségűvé zsugorította, a nyomtatványokat pedig olvashatatlanná kicsinyítette a könyv technikai szerkesztője. A képek minőségén rontott azok számítógépes szerkesztése, és a felhasznált papír rendkívül rossz minősége is. A kötet képeskönyv-jellege a botrányosan rossz technikai kivitel miatt sajnos nem igazán érvényesülhet. Az anyagtakarékos szedéstükör, a megfelelő szélességű margók hiánya miatt középen összeérnek, és csak az oldalak szétfeszítésével olvashatók végig a kronológiák, amelyeket nem kiemel, sokkal inkább elhomályosít a túlzottan sötétre nyomott háttér. A kötet kivitelével kapcsolatban az a benyomásunk, mintha a kiadó szerkesztői nem lettek volna tisztában a könyvszerkesztés elemi technikai és esztétikai szabályaival, vagy pedig nagyon is tudatosan törekedtek a minél olcsóbb, gazdaságosabb előállításra. A kötet borsos ára (2980 Ft) legfeljebb a magas színvonalú tartalommal, nem pedig az igénytelenné sikeredett külsővel lehet arányos. A könyvet saját készítésű név- és tárgymutatóval igyekezett használhatóbbá tenni a szerkesztő, ami részben sikerült is, ám a tartalomjegyzék vagy tartalommutató hiányát ez sem pótolja. A fejezetek rendje ugyanis enélkül nehezen áttekinthető. Az egyes események bővebb leírása nem minden esetben az ismertebb vagy fontosabb dátumnál található, egészen egyszerűen azért, mert bizonyos napokon több lényeges dolog történt, az események összetorlódtak, máskor viszont alig fordult elő valami említésre méltó. (Az egyes fejezeteket arányosan kellett elosztani az időrendben, úgy hogy egy naphoz csak egyetlen esemény jusson.)