Századok – 1998
Történeti irodalom - Miscellanea Fontium Historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára (Ism.: Vörös Boldizsár) II/494
494 TÖRTÉNETI IRODALOM Összességében a kötet olvasói számára — különösen annak a 16-17. századi Magyarországot tárgyaló tanulmányai — az emlékkönyvekre jellemző érdekességek, mellékkutatások mellett sok témakörben fontos újdonságokkal is szolgáltak. A tanulmányok többsége így méltó módon emlékezve meg Barta Gábor munkásságára valószínűleg a többször idézett munkák közé emeli a kötetet. H. Németh István MISCELLANEA FONTIUM HISTÓRIÁÉ EUROPAEAE EMLÉKKÖNYV H. BALÁZS ÉVA TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA Szerk. Kalmár János Az európai történelem forrásainak gyűjteménye ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 1997. 445 o. Kézbevéve H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763-1795) című könyvét (Bp. 1967.) feltűnik, hogy a mű több mint egyharmada forrásközlés Berzeviczy kiadatlan írásaiból: mert bár a szerző e szövegekkel az életrajzban részletesen foglalkozott, mégis szükségesnek látta a Függelékben közzétenni azokat, a témával kapcsolatos további kutatások érdekében. Három évtizeddel a Berzeviczy-életrajz első részének megjelenése után pedig tanítványai és pályatársai köszöntötték H. Balázs Évát 80. születésnapja alkalmából, az alább ismertetendő emlékkönyvvel -amelynek lapjain ezúttal ők tettek közzé forrásokat. Ám e koncepció — mint azt Klaniczay Gábor az általa közreadott szöveg bevezetésében megírta — magától az ünnepelttől származott, az ő „szigorú óhaja" volt: „ha tanítványai őt mint történészt kívánják köszönteni nyolcvanadik születésnapján, akkor egy forrásközléssel tegyék." (18. o.) A Kalmár János által írt, a kötetet bevezető Köszöntő röviden méltatja H. Balázs Évát, a tudóst és a tanárt: kiemelve szerteágazó érdeklődését, bámulatos fogékonyságát a különféle emberi megnyilvánulások iránt, tudományos tevékenységének főbb vonásait, s azt, hogy H. Balázs Éva számos tanítványának adja tovább tudását, ösztönözve őket, odafigyelve rájuk. Kalmár János ezzel kapcsolatos megállapításait csak megerősíteni tudja e sorok írója, aki nemcsak az egyetemi órákon, hanem számos érdekes és tanulságos beszélgetésben is hasznos szakmai útmutatásokat kapott H. Balázs Évától s érezhette-érezheti figyelmét, jóindulatát is. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán megjelenő Sic Itur ad Astra című történészfolyóirat 1992. évi 1-3. számaként kiadott Történészportrék koncepciója is H. Balázs Évától származott, aki tanácsaival a továbbiakban is segítette szerkesztői munkámat. Kalmár János nem adta részletes ábrázolását az ünnepelt életútjának, ám hangsúlyozta abban Mályusz Elemér szerepét, aki tanítványában felébresztette a források feltétlen tiszteletét, s akitől megtanulta az aprólékos forrásfeltáró és forráselemző munkát. A továbbiakban pedig rámutatott arra, hogy H. Balázs Éva munkásságában kulcsszerepe van a forrásfeltárásnak - mindezzel már a jelen kötet koncepciójára, szerkezetére is utalva. A Tabula gratulatorián Hans Erich Bödeker, Roger Chartier, Robert Darnton, Glatz Ferenc, Harm Klueting, Hont István, Jacques Le Goff, Roland Mortier, Jacques Revel, Christiane Thomas, •Jerôme Vercruysse, Rudolf Vierhaus, Grete Walter-Klingenstein és Erich Zöllner köszöntik az ünnepeltet. A forrásközlések többé-kevésbé az adott szövegek keletkezési sorrendjében követik egymást. A 37 közleményből 12 foglalkozik a középkortól a 18. század elejéig tartó időszakban keletkezett forrásokkal; H. Balázs Éva kutatási területéhez, a 18. század közepéhez-második feléhez 13 forrásközlés kapcsolódik, míg a 19-20. századi szövegek 11 közleményben kaptak helyet. A forrásközlések sorát megnyitva Klaniczay Gábor két, a 15., illetve a 15-16. században élt domonkos szerzetes, Girolamo Borselli és Ambrogio Taeggio Margit-legendájának Bánfi Florio által kiadásra előkészített (annotációkkal, konkordanciákkal ellátott) szövegét jelentette meg. - Borsa Iván öt, 14., illetve 15. századi, a leleszi konvent iratanyagában fennmaradt ún. királyi mandátum teljes szövegét közölte, mégpedig a konventben azokon végrehajtott változtatásokkal együtt. -Székely György egy 1514-es boroszlói feljegyzést publikált, amely a Dózsa-parasztháborúnak a Cseh Korona országaiban kiváltott visszhangjáról tudósít. - Péter Katalin a Báthori Anna és alsólendvai Bánffy István 1535-ben történt eljegyzését rögzítő kötelezvény szövegét tette közzé. - Sahin-Tóth
