Századok – 1998
Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371
390 GÁNGÓ GÁBOR egymás üldözése és kiirtása lesz."9 5 Megoldási javaslata értelmében a minisztériumnak „komolyan" el kellene határoznia, hogy „az egyenjogúsítás kivihető következményeit ténylegesen megvalósítja", arra azonban nem tér ki, mi valósítható meg, és mi nem. Arra is figyelmeztet, hogy ajánlatos volna „komolyan és erőteljesen háttérbe szorítani azokat a mértéktelen és kivihetetlen igényeket, melyek a politikai szervezet egységét veszélyeztetik",9 6 de ezen igények mibenlétét és visszaszorításuk eszközeit nem részletezi. Victor Andrian-Werburg hasonlóképpen röpiratot szentélt mind a központosítás, mind az olmützi alkotmány elvi kérdéseinek;97 Joseph Alexander Helfert nem alapos politikai elemzésre vállalkozott, hanem bolondnak tettette magát, mint Szolón Szalamisz elfoglalása előtt, hogy kibeszélhesse csalódottságát.98 A magyar szerzők közül Zsedényi Eduárd Die Verantwortlichkeit des Ministeriums und Ungarns Zustände [A minisztérium felelőssége és Magyarország viszonyai] című röpirata lehetne többek között tárgya az Eötvös írásával való részletes egybevetésnek. VII. fejezet. A nyelvi alapú föderatív tervek bírálata Eötvös e fejezetben azokat a ,,[k]omoly államférfiakat" szólítja meg, akik azon munkálkodnak, hogy a birodalmat a történeti jog elvetésével „a nemzetiségek egyenjogúságának elve alapján" rendezzék be. Eötvös fenntartja különvéleményét, miszerint nem lehetséges olyan közmegegyezésre jutni az egyenjogúság/egyenjogúsítás fogalmának értelmezésében, amely a birodalom újjáalakításának arkhimédészi pontjául szolgálhatna, mindazonáltal elfogadja a föderatív átalakítás híveinek meggyőződését, mely szerint az egyenjogúság nem egyéb, mint a birodalom nyelvek szerinti tartományi felosztása. Az „államférfi" kifejezés arra engedne következtetni, hogy Eötvös kritikáját valóban a kremsieri országgyűlés alkotmányozó bizottságának tagjai, esetleg kifejezetten Palacky föderációs terve ellen intézi. Azonban Palacky tervezete9 9 nem tér ki a magyar korona országaira, Eötvös pedig többször utal Magyarország nyelvi alapú felosztásának eshetőségére. Ez pedig arra mutat: Eötvös bírálatát nem vagy nem kizárólag személyre szabta. Magát az elvet: a birodalom nyelvi-nemzetiségi alapon való felosztásának elvét veszi bírálat alá. E tervekkel (Valerian Krasinski, Ludwig Löhner, Ognjeslav Ostrozinski-Utiesenovic és mások felosztási javaslataival) az irodalom100 behatóan foglalkozott. Mivel Eötvös nem a rendezés különféle 95 Schuselka, i. m., 43-44. 96 Schuselka, i. m., 44. 97 Andrian-Werburg, Victor Freiherr von, Centralisation und Decentralisation in Österreich, Wien, Jasper, Hügel & Manz, 1850. és uő, Denkschrift über die Verfassungs- und Verwaltungsfrage, Leipzig, H. Haessel, 1859. 98 [Helfert, Joseph Alexander, Freiherr von,] Episteln eines Narren und Rath eines Klugen, Wien, Jasper, Hügel & Manz, 1851. 99 Szövege: Gottsmann, Andreas, Die Regierung Schwarzenberg und der Reichstag von Kremsier, Wien, (Diss. PhD), 1988, 112. 100 Gottsmann, i. m. és uő, Der Reichstag von Kremsier und die Regierung Schwarzenberg. Die Verfassungsdiskussion des Jahres 1848 im Spannungsfeld zwischen Reaktion und nationaler Frage. (Schriftenreihe des Instituts für Österreichskunde. Hrsg. von Erich Zöllner), Wien-Mün-
