Századok – 1998

Közlemények - Gángó Gábor: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848–49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa II/371

EÖTVÖS A NEMZETISÉGEKRŐL 1848-BAN 379 vánulásával egyetemben, a természet életében a legmagasabb helyet, a természeti élet kulminációs pontja, ezért csak elvont fiziológiai értelemben, csak e legmagasabb értelemben tudományos jel alatt fogható fel tárgyszerűen és értelmesen."4

1 Jan Swoboda irodalomprofesszor e felfogásból vezeti le a népek természetes jogait: ,,[a] történeti jogok ember művei, tehát mulandóak, az ősi jogok („Urrechte") istentől származnak, ennélfogva elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek, örökek." Swoboda érvelését, melyet fentebb idézett kijelentésére épít, érdemes hoszszabban idézni: „A nemzet [...] szerves egész, tudatos önálló lény („Selbst"), hatványra emelt Én, és az etnikum-eszme hordozójaként morális együttes személy („Gesammtperson"), akinek szubjektivitása a nyelvben, a vallásban és a jogban nyilvánul meg. Az eredendő jogok, melyek az emberi társadalomban, az államban az individuumot megilletik, megilletik a nemzetet is mint együttes személyt a népet társadalmában, az emberiség organizmusában. A legfontosabb eredendő jogok: 1) Az együttes személy és individualitás teljes fennmaradásához való jog. 2) Az önvédelemhez való jog. 3) A nemzeti tevékenységhez és tökéletesedéshez való jog. 4) A megbecsüléshez és a nemzeti méltóság teljes érvényesítéséhez való jog. 5) A szabadsághoz és önállósághoz való jog. 6) A tulajdonhoz és annak megtartásához való jog".4

2 Szabadság, egyenlőség, testvériség A történeti kontextustól némileg elvonatkoztatva, a jelszót alkotó egyes fogalmak minimáldefiníciójaként egészen röviden a következőket szükséges elmondani. A szabadság értékposztulátum, amelynek igazsága az ember jóságáról szóló morálfilozófiai axiómában gyökerezik, abból vezethető le, és ennélfogva az embert mint olyant illeti meg. Az egyenlőség szintén érték: a szabadság korolláriuma a 18. század antropológiájának meggyőződése szerint. A testvériség ezzel szemben nem emberi jogi posztulátum („testvériséghez való jog"-ról nem beszélhetünk), hanem érzés, amely nem az emberre mint olyanra jellemző, hanem az ember mint természeti lény egyik tulajdonságának, a társas ösztönnek végletes megnyilvánulása. A testvériség az ösztön kielégítésének alapjául szolgáló kölcsönös kedvezés szándékának, a szeretetnek a kiterjesztése valamennyi emberre. A „Szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavára 1848 nemzetiségi mozgalmai közismerten birodalomszerte hivatkoznak. A prágai szláv kongresszus kiáltványát Európa népeihez „a népek szabadságának, egyenlőségének, testvériségének nevében" bocsátja ki, s kimondja: „Igen, jelszavunk ma is, akárcsak ezer éve, 41 Buquoy, 'Der erste Petitionspunkt, bezüglich der Sicherstellung böhmischer Nationalität u. s. w., aus dem Standpunkte allgemein philosophischen Uberblickes gewürdigt', in: Constitutionelle Prager Zeitung, 1848, Nr. 49 (26. März), 817. 42 Swoboda, Johann, Der Kampf der Nationalitäten in Osterreich und die Constituirung Deutschlands zu Einem Staate, Freiberg, J. G. Engelhardt, 1848, 7.