Századok – 1998

Történeti irodalom - Hobsbawm Eric J.: The Age of Extremes. A History of the World 1914–1991 (Ism.: Jemnitz János) I/282

282 TÖRTÉNETI IRODALOM között olyan jelentős ügykörökben jelentkezett, mint a szabad királyi városok igazgatási viszonyainak és gazdálkodásának ellenőrzése., a folyó- és vízszabályozási munkák irányítása, az országos egészségügyi szervezet kiépítése és fenntartása, az egyházi, vallási és tanulmányi alapok ügyeinek intézése, a selyemtenyésztés irányítása és elősegítése, stb. A kutatók figyelmének felhívása a pénzügyi, gazdasági jellegű helytartótanácsi iratokra azért is különösen fontos, mert az 1860-as években végzett szakszerűtlen selejtezések folytán az 1805-1848-ig terjedő korszak kamarai iratainak alig egyötöde maradt meg, s teljes egészében megsemmisültek az 1814. utáni kamarai elnöki iratok is. Az akkori eljárás következtében az ismertető leltár a kamarai szakhivatalok, a számvevőség, a pénztár iratainak is csupán a töredékeiről adhat számot. A tudományos kutatás szempontjait fel nem ismerő korabeli levéltári bürokráciának azonban kétségtelenül megvolt az érzéke saját létének dokumentálására. Erre utal, hogy a selejtezéskor a segédhivatalok közül egyedül az irattári és levéltári hivatal anyaga menekült meg, amely azonban az általános történeti kutatásban csak nagyon kevéssé hasznosítható. Az ismertető leltár másik jelentős összetevőjét a levéltárakba nem sorolt kincstári fondok gyűjtőnéven foglalták össze, amelyben a Bécsi Udvari Kamara közvetlen irányítása alatt időlegesen működő magyarországi pénzügyigazgatási hivatalok, illetve a II. József reformjai alapján létrehozott rövid életű középfokú kincstári igazgatás és a kerületi adószabályozási bizottságok fondjait, valamint kincstári uradalmi levéltárak többnyire töredékesen fentmaradt iratait egyesítették. E vegyes eredetű irategyüttesek közül a magyar történeti kutatás számára kiemelkedő forrásértéket elsősorban a Budai Kamarai Adminisztráció fondjai képviselnek. Ez a Bécsi Udvari Kamarának alárendelt kormányszerv a 17. század végétől egy évtizeden keresztül kizárólagos hatáskörrel intézte a töröktől visszafoglalt területeken a politikai és pénzügyigazgatást. Területileg korlátozottabb mértékben, de hosszabb periódusban, hasonló funkciója volt a különböző néven működő szlavóniai és bánsági kamarai adminisztrációknak. E három sajátos hatóságról szóló fejezetek nem szorítkoznak csupán állagismertetésre, hanem E Kiss Erzsébet, Nagy István és Maksay Ferenc új kutatásokon alapuló tanulmányokban rajzolta meg az adminisztrációk történetét, korrigálva számos tévedést is. A recenzens kritikai észrevételei elsődlegesen technikai jellegűek, a kötet címadásával, nyomdai kivitelezésével és tájékoztató apparátusával kapcsolatosak. Az ismertető leltári sorozat előző kötetei alapján joggal hiányoljuk, hogy a címből hiányzik a könyv tartalmára utaló „Magyar Kamarai Levéltár" megnevezés, ami az olvasó számára egyértelművé tenné, hogy ez levéltári forrásanyagról szóló kiadvány, nem pedig hivataltörténeti feldolgozás. Nem mondható szerencsésnek a fondok és állagok aránytalanul eltérő nagyságú betűkkel való megkülönböztetése sem. Ennek az olvasó számára inkább rejtélyes, mintsem informatív tördelésmódnak elsősorban nyilvántartási segédletekben lehet létjogosultsága, míg a szélesebb közönségnek szánt tájékoztató munkákban célravezetőbb a levéltári rendszerezést kevésbé élesen megjelenítő technikai kivitelezés. A rossz nyelvek szerint az ismertető leltárakat hatalmas adatgazdagságuk és lexikális jellegük folytán többnyire csak a szerkesztő, a lektor és a recenzensek olvassák végig. Viszont mint kézikönyvet annál többen és nagyon sokat forgatják, hogy megkeressék a kutatási témákhoz szükséges nélkülözhetetlen információkat. A gyors eligazodást nem segíti, hogy a pénzügyigazgatási ismertető leltárak mindhárom kötete tárgymutató nélkül jelent meg. Erről a hagyományos tájékoztató eszközről a komputerek korában sem mondhatunk le. Nehezen lenne elfogadható, ha a jövőben hasonló művek kiadásakor a tárgymutató elhagyása bevett gyakorlattá válna, mivel éppen a számítógép teszi lehetővé a gyors és alapos mutatókészítést. Mindenesetre a jövő levéltárosának könnyebb lesz a felsorolt technikai hiányosságokat kiküszöbölni, mint ennek az ismertető leltárnak az információs értékét és szakmai színvonalát meghaladni. Ress Imre Eric J. Hobsbawm THE AGE OF EXTREMES A History of the World 1914-1991. London Michael Joseph 1994; Pantheon Books New York. 1994. 627 o. A SZÉLSŐSÉGEK KORA. Az ismert brit történész, a kommunista létére professzori címet és a London Egyetemen tanszékvezetői státust szerzett Eric Hobsbawm, aki szívesen látott vendégprofesszor volt az ame-