Századok – 1998
Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231
246 FIGYELŐ A „zupán" címmel kapcsolatban a problémát R. T. A. szerint az jelenti, hogy a felirat „zoapan" szava a „zupán" méltóságnévből származik, mely ezen formájában déli szláv eredetű. A szerző maga is hivatkozik a Kremsmünster-i apátság 777-ben kelt alapítólevelének hosszú ideje ismert adatára, melyben — Európában először! — előfordul ez a titulus. Módszertani szempontból egyet kell értenünk vele abban, hogy ez az előfordulás önmagában még nem lehet cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a „zupán" cím valóban avar eredetű lett volna, hiszen mindezzel annak a lehetősége még mindig nincsen kizárva, hogy az avarok azt ne a déli szlávoktól vették volna át. Bár R. T. A. elhárítja magától azon kérdéssel való foglalkozást, hogy az említett titulus honnan, miként került volna a déli szlávokhoz, egy másik helyütt azonban oly félreérthetetlen módon elemzi a preslavi csésze „Seven nagyzsupán" feliratának hangváltozásait és hivatkozik szláv lakosságnak a Kárpát-medencei jelenlétére, hogy ezekből a „zupán" cím eredetével kapcsolatos történeti állásfoglalása mégis könnyen kikövetkeztethető. A déli szláv eredeztetés teóriájával kapcsolatban azonban további két szempontot ajánlok megfontolásra. a) Az egyiket az egyszerű logika kínálja. A titulus legkorábban avar környezetben fordul elő - ami természetesen önmagában nem bizonyítja az avar eredetet. Feltétlenül mérlegelendő azonban a politikai presztízs szempontja. Ehhez egy nagyjelentőségű, de mindenképpen bizonyításra váró előfeltételezésre van szükség: az avar-szláv keveredés olyan nagy mértékű lett volna, hogy az avarok méltóságcímeket (is) átvettek volna a szlávoktól - csakhogy ennek a kutatás mai helyzete mellett semmilyen történeti és régészeti jelei sem fedezhetők fel! Akkor pedig — ha kitartunk a „zupán" titulus szláv eredeztetésének lehetősége mellett — el kell gondolkodnunk: vajon mi vezette volna az avarokat arra, hogy politikai hatalmuk zavartalan csúcsán a szlávoktól vegyenek át tisztségnevet?! b) A második a történetiség szempontja. Először avar környezetben, a Kárpát-medencében bukkan föl - hogyan került el innen a dunai bolgárokhoz majd tőlük vissza a Kárpát-medencébe? Vagy a Kárpát-medencei szlávok körében mindig is használatban volt ez a cím? Akkor viszont a kincs két évszázados kutatásában ad absurdum annak is esélyt kell adnunk, hogy Nagyszentmiklós — legalábbis részben, legalábbis egy időben — szláv rendelésre készült, szláv tulajdonban volt. S akkor mit kezdünk a szlávnak feltételezett „zupán" címnek a kikezdhetetlenül török eredetű „bojla" titulussal való együttes előfordulásával? E túlbonyolított, bizonyíthatatlan és illogikus feltételezés-sorozatok helyett biztosabbnak látom a kutatás általánosan elfogadott eredményeire támaszkodni. Számomra megnyugtatóbb lett volna, ha a szerzők kritikai áttekintést adnak arról a tekintélyes szakirodalomról, mely az utóbbi évtizedekben a történettudományban a „zupán" címmel kapcsolatban kialakult.5 3 A „zupán" szó eredetének kérdését mind protobolgár nyelvészeti, mind történeti szempontból lehet vizsgálni. Ami az elsőt illeti: nem látom okát annak, hogy valamilyen okból kételkedjünk Vés. Besevliev-nek a Sivin/Seben zupán felirattal kapcsolatos megállapításában, 53 Legutóbb, összefoglalóan: Pohl 455, 147. j.
