Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG 13 Az átírások kérelmének okai között a megjelent felek oklevelük elégését,8 8 az utakon uralkodó közbiztonságra hivatkozva az eredeti példányokat nem merték magukkal hordani,8 9 vagy egyszerűen jónak látták a nagyobb biztonság kedvéért korábban elnyert pátens okleveleiket privilegiális formában is átíratni.9 0 A birtokjogi változásokat megörökítő okleveleknél pedig gyakran nem azonnal, csak az oklevél újbóli bemutatása alkalmából adták ki a kiváltságlevelet.9 1 A régi pátens oklevelet, úgy tűnik, a felek ezután nem őrizték meg, mert egy 1293-ban kiadott nyílt oklevelet 1310-ben privilegiális alakban átiratnak, 15 esztendő múlva újra pátens alakban adatják ki az iratot a pozsegai káptalannal.9 2 A hiteleshelyi kiadványok külső sajátosságai A káptalan kiadványait az első időszakban kizárólag privilegiális formában adta ki. A kiállítás szerinti differenciálódás, a pátens oklevelek megjelenése az 1270-es évek végére tehető.9 3 Az Árpád-korból eredetiben vagy átiratban fennmaradt oklevelek — két kivételtől9 4 eltekintve — kiváltságlevelek. A14. század első évtizedének végétől a jogi írásbeliség szélesebbé válásával jelentkeznek mind gyakrabban a nyitott formában kiadott, egyszerűbb és így olcsóbb oklevelek. Zárt oklevelekből, melyek felnyitásuk után érvényüket vesztették, elvétve maradt fent egy-egy példány.9 5 Általában a relatiokat és az ügyvédvalló okleveleket adták ki ilyen formában. Chirographálást, mint az oklevelek egyik hitelesítő eszközét, az 1290-es évek elejéig használtak.9 6 A chirographumokat az abc első három betűjéből alakították ki,9 7 s az intercidált betűk típusa az oklevél megnagyobbított kezdőbetűjével egyezik meg.98 A chirographálás mellett az idők folyamán egyre fontosabbá váló hitelesítési eszköz a pecsételés lett. A pozsegai káptalan 1353-ig két pecsétet használt. A korábbi 88 1305. Sm. VIII. 107.; 1317-ben, 12 esztendővel a pozsegavári ferenceseknél pusztító tűvészre való első hivatkozás után is megjelentek ebben az ügyben a káptalannál. Úgy látszik, az olvasni nem tudó birtokosok nem mindegyike fordított nagy figyelmet birtoklásának biztonságát növelő iratokra. Sm. VIII. 458. 89 1326. „privilégium propter discriminam viarum in causis ipsorum ad loca sibi necessaria secum deferre corporaliter formidarent" DL. 86977. 90 1343. Sm. XI. 37. 91 1293. Sm. VII. 152. Az erre utaló formula a korai megjelenés után csak az 1340-es évektől fordul elő rendszeresebben. 1345. Sm. XI. 248.; 1347. Sm. XI. 343. 92 Sm. VII. 152., DL. 86979. 93 1282-ben hivatkoznak először pátens oklevélre. A deperditumban Roland bán fiai Goloua és Pethna birtokukat zálogosították el. Sm. VI. 418-9. 94 1293. Sm. 152-3.; 1300. Sm. VII. 405-6. 95 1330. DL. 76430. 96 1291-ben tűnik fel utoljára. DE 34089. Korábbi oklevelek közül csupán kettőről hiányzik, 1250 DL. 33706. és 1280. DL. 40159. Az Anjou-korban chirographálást az 1311-es hamis - Koszta L.: A pozsegai káptalan nevében kiállított hamis és gyanús oklevelek 1353 előtt, in: Acta Historica. Tom. XCVI. Szeged 1992. (a továbbiakban: Koszta 1992.) 31-8. - oklevélen, DL. 1790 és DL. 1792., illetve 1342-ben DL. 100001. találunk. Eckhart E elmaradásának okai között a registrum vezetést és a pecsét hitelesítő szerepének megnövekedését látja. A chirographálásnak egyébként is csak helyi jelentősége volt, a bíróságok nem ragaszkodtak hozzá. Egyetlen eset sem ismert, hogy egy hiteleshelyet a párok összeillesztésére szólítottak volna fel. Eckhart 1914. 83. 97 Egyetlen alkalommal, 1263-ban DL. 33716. fordul elő négy betű. 98 1255. DL. 33711.; 1256. DL. 449.
