Századok – 1998
Közlemények - Magyar Zoltán: Szent György középkori kultusza Magyarországon I/161
SZENT GYÖRGY KÖZÉPKORI KULTUSZA MAGYARORSZÁGON 181 nem volt az országos átlagnál elterjedtebb. Pedig a Szent László-kultusz székelyföldi, szepességi és nyugathatárszéli megsűrűsödő nyomai arra a feltételezésre sarkallhatnának, hogy a rokon lovagszent alakja szerves része volt a határőrök hagyományvilágának. A László-tisztelet gócpontjai közül mindössze Bihar, Gömör és Vas megye az, ahol aránylag több Szent György-névadás figyelhető meg - okai között azonban nem a határvédelem, hanem egy-egy nemzetségi monostor kisugárzása tételezhető fel. E látszólagos ellentmondás alighanem azzal magyarázható, hogy bár a kultusz alanya a középkor végéig változatlanul népszerű maradt, a 13. századtól már nem elsősorban a Vértanűt, a Győzelemadót tisztelték benne, hanem a lovagkor szellemiségét tükröző Sárkányölőt, akinek története színesebb és egyetemesebb üzenetet hordozott. Szembetűnő, hogy az ország északi és központi részein6 2 Szent György kultuszhelyeire az országos átlagnál ritkábban bukkanunk. Ellenben a Dunántúlon és a déli országrészeken látványosan megsűrűsödnek az adatok. A Dunától nyugatra kivált a veszprémi egyházmegye területén: Veszprémtől nyugatra és Somogyban63 szaporodnak meg a Szent György-helynevek, patrocíniumok, aminek legkézenfekvőbb magyarázata a püspöki székhely tradicionális kultusza, valamint az ott őrzött fejereklye szakrális kisugárzása lehet. Az ország déli részein (Bodrog, Bács, Valpó, Szerémség, Bánát, valamint áttételesen Erdély) jelentkező helynevek, egyházak nagy száma azt sejteti, hogy itt még a Szent György-kultuszt a magyarság felé közvetítő bizánci kultúrkör továbbéléséről lehet szó. Tudjuk, hogy a keleti egyház még a 12. század közepén is komoly befolyással bírt e területen, s e vallási sokszínűség a balkáni népekkel való kölcsönhatás eredményeként a későbbiekben is jelen volt. Egyes források sejtetni engedik, hogy a Csanád alapította Oroszlámos monostorában a bolgárok elleni hadjáratból megtérő István Szent György-ereklyét helyezett el. Feltételezhetjük, hogy a Bodrog megyei Bátmonostora is őrzött egy ilyen relikviát, feltűnő ugyanis, hogy csupán helyi vonzáskörzetében hét Szentgyörgy utótagú helynévről tudunk. Lehetséges persze, hogy csupán a monostor kegyúri nemzetségének Szent György-tiszteletéről van szó. Bőven találunk ugyanis példákat arra, hogy egy-egy — általában Szent György tiszteletére szentelt — nemzetségi monostor körül, bizonyára a helyi kultusz eredményeként, még számos további templomtitulus és helynév is felbukkan. S lényegében ez tartható a Szent György-névadás legjellemzőbb tendenciájának. Ilyen kistáji gócpont lehetett Vasban a Ják nemzetség máig híres egyháza; Biharban Szerep, a Zovárd nemzetség családi monostora; a Marostól délre a Csanád-nem-féle Oroszlámos és Monostorszentgyörgy; Gömörben a Hanva nemzetség hanvai és a Bebekek pelsőci monostora; és természetesen a rangosabb egyházi központok: a veszprémi kegyhely; az Esztergom melletti Szentgyörgymező; a bakonyi Jásd és a szerémségi Dombó bencés apátságai; valamint a ciszterciek alapította nyugat-magyarországi Borsmonostor. Fenntartva, ápolva s bűcsúik, kegyuraik szándékai 62 A királyi udvar mellett kivételként talán csak a Jászság falvai említhető, melyeknek népi hagyományvilágában napjainkig is elevenen él a sárkányölő szent középkori kultuszának számos emléke. 63 Ezek egyike volt a somogyszentmiklósi Szentgyörgyvárihegyen alapított, a 14-15. században virágzó Sanctus Georgius-kolostor.
