Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
A HONFOGLALÓ MAGYAROK MŰVÉSZETE 145 ez látható.11 0 A korsócska peremén levő felirat szerint Bahtiyar ibn Muizzaddaula, Bujida emir (962-72) készíttette. Felbukkan a motívum egy 1100 körüli korán-lapon, tehát papíron, szintén keretelésben,11 1 vagy szögletes formában 14. századi perzsa miniatúrán is.11 2 Változata látható a kudesevai csésze fenekének keretelésén,11 3 a kutemilski tál solymászának lova farhámján,11 4 vagy a Malo-Anikovskajában 1959-ben talált 11. század végi, 12. század elejei ezüstkorsó hengeres nyakának alsó és felső szegélydíszében.11 5 Ez utóbbi kapcsán Marsak azt tartja, hogy szamarrai jellegű szegély (eine in der Art von Samarra gearbeitete Borte) van rajta. Ezután meglepő módon azt írja, hogy ez a motívum a szamanida tárgyakra és nyilvánvaló magyar másolataikra is jellemző.116 Az általunk felsorolt néhány párhuzam alapján is látható, hogy nincs semmi kényszerítő körülmény, amely a szamanidáktól, azaz Szogdiából való átvételt tenné kizárólagossá. Leginkább azért, mert Marsak nem mutat fel olyan 8-9. századi szogd emléket, amely mintaképül szolgálhatott volna a magyar ötvösök számára. S bár történeti adataink támogatnák e minta szogd vagy horezmi átadását, vagy szogd ötvösök magyar környezetben való foglalkoztatását, az ötvös motívum tökéletes formai párhuzamai inkább Számárrá felé vezetnek. Szamarrában felület díszítésére egyetlen esetben alkalmazták: a kalifa palotájában, a hárem udvarának stukkó díszei közt fordult elő (165. ornamentika).11 7 Kezdetlegesebb változata már a 8. század közepén feltűnik Khirbat al-Mafjarban, II. Valid (743-744) kalifa sivatagi palotájában, a tanácsterem stukkóin.11 8 Egy további keretdíszítő motívum a mindkét végén félkörösen lezárt ovális asztragaloszgyöngynek nevezett motívum. Belsejében osztóvonal húzódik, melynek végeit egy-egy kis köröcske záija le (137. ornamentika).11 9 Ez a keretelés nálunk nem fordul elő, de megvan felületdíszítő elemként pl. a Kolozsvár-Zápolya utcai 11. sír kis csonthengerének díszítésében (7. kép l),120 a szeghalmi (7. kép 2)12 1 és sárrétudvari csont zablapálcákon.12 2 Szamarrában keretelésen kívül felületdíszítésre is használták, még-110 Grube, Ernst: Welt des Islam. Gütersloh 1968. 111 Sarre, Friedrich - Martin, Fredrik, Robert: Die Ausstellung von Meisterwerken muhammedanischer Kunst in München 1910. I. München 1912. 7. t. 112 Ettinghausen, Richard: New Light on Early Animal Carpets, in: Aus dem Welt der islamischen Kunst. Festschrift Ernst Kühnel. Berlin 1959. 4-6. kép. 113 Marschak, Boris: Silberschätze 120-21. kép; Smirnov, Ja. I.: Vostocnoje serebro. Atlas drevnej serebrjanoj i zolotoj posudi vostocnogo proizhozdenija. S. Peterburg 1909. No. 290.; Fodor István: Einige Beiträge 2. t. 1. 114 Marschak, Boris: Silberschätze 119. kép; Smirnov, Ja. I.: Vostocnoje serebro No. 157.; Fodor István: Einige Beiträge 1. t. 2. 115 Darkevic, V. P: Hudozestvennij metall Vostoka VTO-XIII w. Proisvedenija vostocnoj torevtiki na territorii Evropejskoj casti SSSR i Zauralja. Moszkva 1976. 30. No. 44. 32. t. 1. 116 Marschak, Boris: Silberschätze 111. 117 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck Abb. 165. 118 Hamilton, Roy, William: Khirbat al-Mafjar. An Arabian Mansion in the Jordan Walley. Oxford 1959. 52. t. 2.; Fig. 154.; Petersen, Andrew: Dictionary of Islamic Architecture. London-New York 1996. 147-49. 119 Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck 50. t. Abb. 74, 84, 120. 120 László Gyula: A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben 3. t. 13.; Bóna István: Dáciától Erdőelvéig. Erdély története I. szerk. Makkai László - Mócsy András. Bp. 1986. 39. t. 121 Darnay Kálmán: Szeghalmi ásatásról. Arch. Ért. 25. (1905) 69. 3. kép; Hampel József: Újabb tanulmányok 29. t. 122 Nepper Ibolya: Sárrétudvari-Hízóföld. Kiállítási katalógus 1996. 270.
