Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
A HONFOGLALÓ MAGYAROK MŰVÉSZETE 143 Szőke, Bálint).8 2 A szaszanida művészeti hatás bizonyítása is elmaradt, illetve amikor a gondosabb összevetés megtörtént, kiderült, hogy másról van szó (lásd Hampel, majd Bálint véleményét). A feltételezett selyemszövet előképek a vártnak megfelelően a mai napig sem kerültek elő. Végül is a kelet-európai régióban a mai napig sem sikerült olyan régészeti művelődést találni, amelyben a tarsolylemezek körének közvetlen előzményei vagy párhuzamai fellelhetők lennének. A még távolabbi szogd kapcsolatoknak is hiába keressük az elvárásnak megfelelő bizonyítékait (Bálint). Ma is egyet kell értenünk Bartha Antal harminc évvel ezelőtti véleményével. „... bemutattuk a kézenfekvő párhuzamokat, ennek ellenére a X. századi fémművességünket nem sikerült „szó szerint" egyeztetni, azonosítani sem a kaukázusi, sem szlatovói műhelyek kifejező rendszerével, díszítőfogalmának nyelvével. Ugyanakkor minden szál... a Kazár Kaganátus területére vezetett."83 Szerintem az eddig rendelkezésünkre álló adatokból is új eredmények nyerhetők. Mindazok a jegyek, melyekkel az új feltevést bizonyítani óhajtjuk, a század eleje óta ismertek. A külföldi ásatások viszont olyan összehasonlító anyagot tártak elénk, melyek elődeinknek nem álltak rendelkezésére. Csak sorrendet kell változtatni: a művészeti tárgyak motívumainak eredetét kell keresnünk, legalábbis egyszerre többét, ha a teljességre nem is törekedhetünk. Feltevésünk egyik fontos eleme a Pósta Béla által említett motívum, a tarcali tarsolylemez szegélydísze.8 4 Egy hosszú szárú U betűre hasonlít, amelyen a szárvégek ékalakban visszahajlanak a szárak középvonalába, és ott osztóvonalként haladnak tovább. A vonal végét gyakran egy beütött pont vagy köröcske zárja. Egyszerűbb formájában a szárvégekhez közvetlenül kapcsolódik a következő egység, tehát félkörösen zárul a két szár, és középen egyszerű osztóval húzódik, amely azonban sohasem éri el a következő ívet. Ez a motívum, amely már Strzygowskinak is feltűnt,8 5 legtöbbször szegélydíszként jelentkezik a tarsolylemezeken, a tarcalin kívül a rakamazin (3. kép),8 6 és talán a legszebben a karosi II. temető 29-es sírjának tarsolylemezén.87 Megtalálható a rakamazi szablya koptatóján,8 8 a tiszasülyi szablya markolatborításán és keresztvasán,8 9 a geszterédi szablya markolatgombján.9 0 Már ezeken a tárgyakon is előfordult belső osztó indák tagolására. Eyen szerepe van a tiszaberceli korongon (4. kép)9 1 az állatalakos korongok farok-tagolásán (Aldebrő-Mocsáros,9 2 Ibrány-Esbó halom,9 3 Karos II (47. sír),9 4 a szeghalmi csontzabián,9 5 a berettyóújfalui öweret 82 László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Bp. 1961. 10.; Szőke Béla: A honfoglaló... 78. 83 Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom. Bp. 1968. 145. 84 Pósta Béla: Régészeti tanulmányok az Oroszíoldön 159-60, 98. rajz. 85 Stj-zygouiski, Josef: Altai-Iran und Völkerwanderung. Leipzig 1917. 102, 193. 86 Dienes István: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik, in: Uráli népek szerk. Hajdú Péter. Bp. 1975. 15. kép. 87 Révész László: A karosi... 42, 147. t. 88 Dienes István: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik 19. kép. 89 Madaras László - Selmeczi László: Tiszasüly-Éhhalom. in: Kiállítási katalógus. Bp. 1996. 293. 90 Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége 47. t. 1. 91 Csallány Dezső: Ungarische Zierscheiben 298-99, Abb. 9. 92 Révész László: Aldebrő-Mocsáros. in: Kiállítási katalógus Bp. 1996. 379. 93 Istvánovits Eszter: 10-11. századi temető Ibrány-Esbó halmon, in: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei, szerk. Wolf Mária - Révész László. Miskolc 1996. 35, 4. kép 94 Révész László: A karosi... 65-66. t. 95 Nepper Ibolya: Újabb honfoglalás kori temetők Biharban, in: Wolf - Révész 1996. 56.
