Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
6 KOSZTA LÁSZLÓ Bevallások A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenységének zömét az előtte megjelent felek bevallásai (fassio) teszik ki. A felek valamilyen birtokjogi változás írásbafoglalása végett keresték fel leggyakrabban a hiteleshelyet. Az ügyek közel kétharmad részét ilyen, és az ezzel összefüggő egyezséglevelek teszik ki. Az Árpád-korban az egyszerű birtokadás-vételi egyezségek írásba foglalása1 7 a leggyakoribb, de előfordul a szomszédos birtokok elcserélése,1 8 és birtokosztály is.1 9 A birtokjogi változásokkal foglalkozó ügyek arányaikban az Anjou-korban sem változtak. Viszont az 1320-as években feltűnnek a zálogosítások,2 0 azonban csak a 1340-es évek második felében fordulnak elő gyakrabban.2 1 Különösen a Sáros megyéből származó Tarkői Rykolph fia Miklós Orbáz megyei ispán élt sűrűn a birtokszerzés eme módjával. Előbb Tyburcius fia Bénáktól vette zálogba Pryzawye Orbáz megyei birtokban lévő részét 50 márka verőcei dénárért, majd két évvel később hasonló feltételekkel megszerzi Benak unokaöccsétől a birtok egy másik darabját, végül 1352-ben Balázs fia Balázstól 70 márka verőcei dénárért Pryzawye újabb részét vette zálogba,2 2 Miklós valószínűleg ispáni befolyására támaszkodva tudatosan építette ki a családi központtól távoleső Orbázban új birtokait. A káptalan előtt tett bevallásokhoz tartoznak az egyezséglevelek is, amelyek gyakran szintén birtokjogi változásokat foglaltak írásba. Hatalmaskodások, gyilkosságok utáni jóvátételek,2 3 birtokjogi vitákban létrejött egyezségek2 4 és a leánynegyed, jegyajándék illetve a dos kiszolgáltatása körüli ügyek megörökítése.25 Valószínűleg a megegyezések létrejötténél nem egyszer a passzív szerepet jelentő oklevélkiadás mellett a hiteleshelyi gyakorlatból következően a nemesi magánjogban jártas kanonokok aktívan is közreműködtek a kompromisszumok létrejöttében.2 6 A fassiokhoz tartozó tiltakozó és ügyvédvalló oklevelekből bizonyosan sokkal többet adott ki a káptalan, mint amennyi fennmaradt, mivel a protestatio és a prohibitio perjogi szempontból az eltiltottat támadta meg, s ezzel mintegy megindította a pert.27 A létrejött ítélet- vagy egyezséglevél után az ilyen oklevelek érvényüket vesztették. Nem volt tartós érvényű az ügyvédvalló oklevél sem. Bokodyn pozsegavári villicusnak a királynő vagy annak országbírája előtt Pál volt macsói bán ellen indított perében 17 1255. Sm. TV 618-9.; 1256. Sm. V 44.; 1280 Sm. VI. 377.; 1293. szeptember 29. és október 6. között Sm. VII. 152-3. 18 1251. Sm. IV 476-7.; 1264. Sm. V 321-2. 19 1280. Sm. VI. 372. 20 1324. június 24. DL. 90947.; 1329. június 2. előtt Sm. IX. 462. 21 1346. január 7. DL. 33022,; 1351. április 23. Sm. XII. 18-20.; 1351. október 19. Magyar Országos Levéltár, Mohács Előtti Gyűjtemény, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DE) 264724.; 1352. január 22. DL. 100052. 22 1349. Thallóczy L. - Horváth S.: Alsó-Szlavóniai okmánytár. Budapest 1912. (a továbbiakban Alsó-Szlav. o.) 36-7.; 1351. Sm. XII. 4.; 1352 Sm. XII. 104-5. 23 1250. augusztus 27. Sm. IV 424-5.; 1290. június 28. H. VIII. 280-2.; 1322. augusztus 7. Sm. IX. 72-3. 24 1272. Sm. VI. 418-9.; 1347. március 20. DL. 3872. 25 1308. október 18. Nagy I - Nagy Gy.: Anjou-kori okmánytár. I. Budapest 1878. (a sorozat a továbbiakban: A.) 157-8.; 1337. augusztus 11. 26 1347. DL. 3872. 27 Stolcz A: A hiteleshelyek és azok jelentősége a középkorban Magyarországon. Újvidék 1912. (a továbbiakban: Stolcz) 29.
