Századok – 1998

Történeti irodalom - Várdy Steven Béla: Historical Dictionary of Hungary (Ism.: Niederhauser Emil) VI/1426

1426 TÖRTÉNETI IRODALOM A Monarchia külkereskedelme további megerősítő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mezőgazdasági termelés nem gyorsult fel az évszázad közepének reformjai után. A fejenkénti termelés a Monarchia osztrák felében valójában csökkent. Az első vélemény az ún. 70 szabályát tartalmazza, melynek lényege a következő: Ha valami évenként 1%-kal gyarapszik, akkor az mintegy 70 év alatt megduplázódik. Ha két százalékkal, akkor 35 év alatt kétszereződik meg. 4% növekedés esetében a megduplázódás már csak 17 év. Tehát ha valami 50 év alatt az ötszörösére nő, akkor ennek évenkénti növekedési üteme meghaladja az évi 3,2 %-ot. A szerző ismét a statisztikát hívja segítségül. A könyvben megtalálható növények termelése Magyarországon 1870-1913 között bemutatja az évi átlagos növekedési ütemet. A szerző Katus László véleményét is felhasználja, mely szerint az összes mezőgazdasági kibocsátás évenként átlagosan 1,8%-kal nőtt. A fejenkénti növekedés pedig minden kétséget kizáróan átlagos volt: 0,9 % és 1,2 % között változott. A könyv több rendkívül érdekes témával foglalkozik. így pl. a jobbágyság felszabadítása erősen fellendítette a mezőgazdasági termelést, de növekvő protekcionizmus eredményeként a Monarchia magyar felében az árak jobban emelkedtek, mint az osztrák részen, mert a Monarchia kereskedelmi rendszerében Ausztria félgyarmati sorban tartotta Magyarországot. A könyv rövid terjedelme ellenére tökéletes betekintést nyújt a Magyarországon még csekély mértékben ismert kliometria módszerébe és lehetőségeibe. A szerző előadássorozatát a gazdaságtörténet iránt érdeklődő történészhallgatók számára írta, azonban közgazdászok is haszonnal forgathatják ezt a könyvet. A kliometria hazánkban, mint új tudományág jelenleg nagy mértékben segítheti a történettudomány objektivitásának erősödését. Tulok Péter Steven Béla Várdy HISTORICAL DICTIONARY OF HUNGARY The Scarecrow Press, Inc. Lanham, Md. - London, 1997. XX. 813 p. (European Historical Dictionaries, No. 18.) MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI LEXIKONA Várdy Béla pittsburghi professzor (csak Amerikában írja magát Steven В. Vardynak) a magyar történészeknek régóta személyes ismerője és barátja, kint megjelent könyveivel és tanulmányaival már eddig is sokat tett Magyarország külföldi megismertetése érdekében. (Néhány könyvét folyóiratunk is ismertette.) Ezzel a munkájával mintegy megkoronázta eddigi életművét. Ilyen patetikusan kell fogalmaznunk, mert valóban, mint majd meglátjuk, igen nagy szolgálatot tett ezzel a munkájával. Az amerikai kiadó eddig 26 ilyen történeti lexikont adott ki egyes európai országokról (a 26. az 1998-ra jelzett Oroszország). Nyilván hasonló terjedelemben és hasonló szerkezettel készült a többi is. A könyvet a szerző az amerikai magyar Somogyi Ferenc professzornak ajánlotta. Már a sorozatszerkesztő Jon Woronoff előszava jelzi, hogy a kötet a történeti Magyarországot tartja szem előtt, természetesen 1918 után csak a tnanonit. A szerző előszava arra utal, hogy helynevekben stb. a magyar elnevezéseket használja, de utal az egyéb nyelvű variánsokra is, ezek időnként utaló címszókként is előfordulnak. A bevezető közli még a kötetben használt rövidítések jegyzékét és négy jól áttekinthető térképvázlatot (a középkori Magyarország, az ország a dualizmus korában, a trianoni Magyarország a területi változásokkal, és a mai Magyarország.) Az 1-40.1. rövid kronológiát tartalmaz, 41-52. a földrajzi nevek, országok, tartományok, vidékek neve, vizek, az államfők sora Levédtől, az erdélyi fejedelmek sora, a miniszterelnökök felsorolása. Az 53-78. 1. rövid történeti áttekintés, ez nem az eseménytörténetet tartja szem előtt, az a kronológia dolga, hanem a fő fejlődési vonásokat. A 79-748. 1. maga a lexikon, 749-811. pedig válogatott bibliográfia. Nyilván nem lehet egy ilyen munkának valamiféle tartalmi ismertetését adni, csak a legfontosabb vonásokat említhetjük fel. Először is azt, hogy a kötet magyar nemzeti szempontú, de ez sohasem megy mások rovására, a hangnem sohasem torzul el, valóban objektív marad. A címszók: személyiségek, arisztokrata családok olykor, azokon belül a fontosabbak, de a nagy személyiségek természetesen külön címszóként, de nemcsak magyarok, hanem a velük kapcsolatba került idegenek is, mint mondjuk Metternich vagy Kolowrat. Természetesen valamennyi magyar uralkodó és államfő