Századok – 1998
Történeti irodalom - Scott Eddie M.: Ami köztudott az igaz is? (Ism.: Tulok Péter) VI/1424
1424 TÖRTÉNETI IRODALOM főtitkára) írása a francia baloldal programjának formálódásáról (még a legutóbbi, győzelmet hozó választások előttről). Az Események, évfordulók rovat is folytatja valójában az előző rovatokban lévő „szemlézést". Kiemelkedik a sorból Harsányi Iván: Három választás Dél-Európában című cikke, amely alapos elemzést nyújt az 1996. évi portugál, spanyol és görög választásokról (elsősorban a szocialista erők szemszögéből), továbbá Havas Péter beszámolója a Horvát Szociáldemokrata Párt 1996. évi kongresszusáról, valamint a brit Munkáspárt ugyanazon évi konferenciájáról (az utóbbihoz Jemnitz János fűz néhány kiegészítő megjegyzést, kiemelve a baloldali megnyilatkozásokat). Az Évkönyv újdonsága Ferge Zsuzsa alapos tanulmánya A szociálpolitika paradigmaváltása címmel. A tanulmány — szociológiai megközelítésben — meggyőzően mutatja be azokat a változásokat, amelyek napjainkban végbemennek a szociálpolitikában, amelyek azzal fenyegetnek, hogy a „minimális állam" követelményének előtérbe kerülése nagy tömegeket taszíthat a reménytelenség, majd a populizmus felé, ennek pedig súlyos ára lehet a demokrácia jövőjét illetően. Mindez pedig — tehetjük hozzá — nyíltan riasztó következményekkel járhat a munkásmozgalom eddigi eredményeire és jövőjére egyaránt. Gondolom, ez a szempont vezette a szerkesztőket, mikor a műfajilag „rendszeridegen" (de tartalmilag nagyon is idetartozó) kitűnő tanulmány közlése mellett döntöttek. A Könyvismertetések rovatban — többek között — olvashatunk egy érdekes Olof Palme-életrajzról, egy William Morris születésének 100. évfordulójára megjelent új biográfiájáról, Mancino Michelé: Egy kommunista emlékiratai c. nem érdektelen munkájáról stb. Az Évkönyv élményszerű beszámolókat közöl (a magyar részvevők tollából) két érdekes nemzetközi társaság tanácskozásairól: a Proudhon Társaság konferenciájáról, s a Szociáldemokrata Tanárok Nemzetközi Szövetségének (a Dokumentumok-rovatban már részben bemutatott) kongresszusáról (Haskó Katalin és Harsányi Iván írása). Az évente megrendezett linzi nemzetközi munkásmozgalom-történeti konferenciáról Jemnitz János ad számot. Kissé talányos, hogy az Évkönyv egyébként fontos International Supplement címmel összefogott nemzetközi kitekintésében miért közölnek a kötetben már ismertetett varsói Rosa Luxemburg-konferenciáról nemcsak egy újabb beszámolót, ezúttal Narihito Ito japán történész német nyelvű összefoglalóját, hanem az ott elhangzott főbb előadásokból is néhányat, köztük olyat is, amely a kötet első blokkjában (mint erre utaltam) magyarul már megjelent (H. Weber tanulmánya). Claudie Weill emelkedett hangú megemlékezése Haupt Györgyről (L'héritage scientifique de Georges Haupt) — Jemnitz János már említett írása mellett — nem tekinthető ilyen ismétlésnek. C. Weill, mint Haupt közvetlen munkatársa sok figyelemre méltó vonással gazdagítja korán eltávozott, érdemes kollégánk tudományos és emberi portréját. Mucsi Ferenc Eddie M. Scott AMI KÖZTUDOTT, AZ IGAZ IS? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába Debrecen, 1996. 123 o. A könyv szerzője a torontói egyetem közgazdaságtani tanszékének munkatársa. A könyv hét előadásból álló tanfolyam alapján készült. A munka a kliometria fogalmának ismertetésével kezdődik. Donald McClosky az irányzat egyik vezető egyénisége az Iowa-i egyetem közgazdaságtan és történelem tanára a történeti közgazdaságtan nevet ajánlotta. Azonban minden szempontból használhatóbb megnevezésnek bizonyult a kliometria név, amely a történelem mérését jelenti. A kliometriai mozgalom megindulása az 1960-as évekre tehető. Észak Amerikában az irányzat gyorsan hódított teret magának, azonban Európa nyugati felébe sok késéssel és korlátozott mértékben jutott el. A szerző a kliometriát következőképpen jellemzi: nem új találmány, hanem fejlesztés a történetírásban, fejlesztés, amely igen jó hagyományokból fejlődött ki.. A kliometria három fő részre osztható fel: 1. Az elemzés explicit elmélete, 2. Formális statisztikai módszerek használata, 3. Alapos adatgyűjtés és feldolgozás. A kliometria a történetírás állításainak valóságtartalmát támogatja, vagy cáfolja. Ez az állítás annál inkább is igaz, mert ha természetesnek tűnő tényeket különböző vizsgálatok nélkül elfoga-