Századok – 1998

Közlemények - Majoros István: Francia intervenció Dél-Oroszországban (1918–1919) VI/1323

1330 MAJOROS ISTVÁN ország kölcsönzött a cári birodalomnak.2 7 A délorosz akcióban Párizs számított a románokra, a britekre, a Keleti Hadseregre, hogy ne csupán egy cordon sanitaire-t húzhasson Oroszország köré, hanem kialakuljon az antant vezetésével egy olyan mag, amely köré Oroszország egészséges elemei szerveződhetnek az ország egységének helyreállítása érdekében. Az oroszországi francia politika részeként Clemenceau meg­említette Lengyelországot is, melynek azt a szerepet szánta, hogy hatékony akadályt képezzen Oroszország és Németország között. E dokumentum már jól tükrözi azt, hogy Párizs számára a bolsevizmus nem csupán belső felforgató, forradalmasító e­rőként jelent meg, hanem olyan hatalmi tényezőként, amelyik az európai egyensúlyt fenyegeti. Talán ez magyarázza azt, hogy a francia politika ebben a dokumentumban is összövetségi erőfeszítést feltételező hatalmas vállalkozásként jelent meg. Clemen­ceau október végén még úgy ítélte meg, hogy az oroszországi politika jó úton halad, s a délorosz akcióhoz szükséges erők különösebb nehézség nélkül biztosíthatók. A valóság azonban más, bonyolultabb képet mutatott. Clemenceau október 23-i levele nem előzmény nélküli. Október elején a délorosz francia beavatkozás előkészítése már megkezdődött, melynek alapját a Berthelot és Franchey d'Esperey tábornokoknak szóló október 7-i instrukció képezte, melyet egy október 27-i direktíva egészített ki.28 Az intézkedések a Szövetséges Keleti Hadsereg (Armée Alliée en Orient) átszervezésére és működésének módosítására vonatkoztak. A már említett bolgár fegyverszünet ugyanis lehetővé tette, hogy Dél-Oroszország irányába szárazföldi és tengeri katonai akciót szervezzenek. Ennek érdekében a Szö­vetséges Keleti Hadsereg főparancsnoka, Franchey d'Esperey azt a feladatot kapta, hogy foglalja el Bulgáriát, izolálja Törökországot, fejezze be Szerbia felszabadítását és a Duna - Száva vonalon egy defenzív frontot hozzon létre, de Magyarország és Ausztria irányába ne nyomuljon tovább. Berthelot tábornok pedig a Dunai Hadsereg létrehozásának a feladatát kapta, amely a Keleti Hadseregből kiszakítva 4 gyalogos hadosztályt, egy lovas regimentet és egy légi szolgálatot foglalt magában. Ezen kívül, mint a romániai francia katonai misszió vezetője, Berthelot feladata volt az is, hogy újjászervezze a román hadsereget, s ezekkel az erőkkel segítse a délorosz francia vállalkozást. Az előkészítő szakaszban még meg kell említem Clemenceau november 21-i direktíváját,29 amely egyértelművé tette, hogy az akció irányítása Berthelot tá­bornok kezébe kerül, mert működési zónaként Románia és Erdély mellé ezt a régiót is megkapta. Franchet d'Esperey működési területe a Balkán félszigetre, Magyaror­szágra és a jugoszláv területekre terjedt ki a Fiume - Zágráb - Pest - Bécs vonalig. 27 A szakirodalom nem ad egyértelmű választ az oroszországi francia befektetések összegére. Séliverstoff szerint nem könnyű pontos számadatot adni (Séliverstoff: 70-72.). Marcel Pellenc: Le problème des dettes russes, La Revue de Parûis, 1967/No 12/97-102. című cikkében 17 milliárd frankra becsüli a franciák által befektetett összeget. H. G. Moulton - C. Lewis: La dette franôaise, Paris 1926, című könyvében az olvasható, hogy Franciaország 18,3 milliárd aranyfrank megfizetését kérte a szovjet kormánytól az elismerés fejében. Ebből 11,3 milliárd volt a háború előtti adósság, s 7 milliárd a kártérítés. Ugyancsak ez a könyv idézi Germain Martin becslését: 15, 17 vagy 18 milliárd frank. 28 Bernachot, Jean: Les armées française en Orient après l'armistice de 1918, II. L'armée du Danube. L'armée franôaise d'Orient, 28 octobre 1918 - 25 janvier 1920, Paris 1970. 65; Ormos Mária: Az ukrajnai francia intervencióról és hatásairól Közép-Európában, 1918 október - 1919 április, Történelmi Szemle 1977. 3-4 sz. 404-405; Masson: 7., 27-28. 29 Masson: Annexe No 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom