Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1321 Nagy különbség volt továbbá, hogy míg a Tót Munkáskör rendezvényeit zömmel egyszerű munkásemberek, iparosok látogatták családjaikkal, s a műsort ezek ízléséhez, igényeihez szabták, a Csehszlovák Egyesületek rendezvényein főleg a budapesti csehszlovák kolóniához tartozó intelligencia jelent meg; itt volt helyük a magasröptű irodalmi, művészeti előadásoknak, operaáriáknak, zongora- és hegedűszólóknak; a Munkáskörhöz a népdal illett inkább, és a harmonikaszó; a műkedvelő színjátszók népszínművekkel, bohózatokkal számíthattak biztos sikerre. A kultúresteken elhangzó előadások felvidéki tájakról, emlékekről, a szlovák népéletről, vagy vallásos témákról szóltak. Annak a valláshoz, egyházhoz kötődésnek, amely a Tót Munkáskört oly erősen jellemezte, a Csehszlovák Egyesületeknél nyoma sem volt; az a szabadelvűség, szabadgondolkodás, ami náluk uralkodott, a Katolikus Tót Munkáskörben ellenszenves volt. Zsidó származású művészek, előadók szerepeltetése a Budapesti Csehszlovák Egyesületeket jellemezte. A Budapesti Katolikus Tót Munkáskört — a szlovák-magyar testvériség hangoztatásával — a csehellenesség és a magyar revíziós törekvések szellemében vezették. A Budapesti Csehszlovák Egyesületek a csehek és szlovákok egységét hangsúlyozva törekedtek a magyarok barátságára, a trianoni status quo fenntartásához ragaszkodva. A Tót Munkáskörben Hlinka halványuló, de azért el nem enyészett szlovák népvezéri varázsa mellett Horthyt éltették; a Csehszlovák Egyesületekben Masarykról és demokráciájáról zengtek ódákat. Gyakori és szívesen látott vendégek voltak itt azok a magyar értelmiségiek — írók, művészek — akik elégedetlenek voltak Horthy rendszerével, s a revíziós propagandától elfordulva, a kelet-középeurópai népek barátságának útján kerestek volna kibontakozást a nyomasztó helyzetből, problémákból. A történelem azonban megalázta, majd eltörölte Csehszlovákiát; a követsége által támogatott Budapesti Csehszlovák Egyesületek megszűntek; a létrejött Szlovák Köztársaság budapesti követsége a magyarországi szlovákoknak és szervezeteiknek igyekezett pártját fogni, beleütközve a magyar kormány nemzetiségpolitikájának ellenállásába.82 82 Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon. 1941-1945. Baranyai Levéltári Füzetek 76. Pécs, 1985.
