Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1315 s az is mihamar politikai szervezkedésbe kezdett. Egy magyarországi szlovák politikai párt létrehozása céljából 1939. február 12-ére Érsekújvárra tervezett kongresszuson a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör öt választmányi tagja is részt kívánt venni Kóczián elnök vezetésével, „hogy az ott lakó tótoknak gondolkodását megfigyelhessék és Pechány kormánybiztosnak arról jelentést tehessenek." Pechány támogatta szándékukat, mert tapasztalata szerint ezek „megbízható derék emberek, és a nyert információknak hasznát lehetne venni". A pártalapító kongresszus azonban ezúttal még elmaradt.50a A Csehszlovákia 1939 márciusi teljes likvidálása során létrejött és Németország védelme alá helyezett önálló Szlovák Köztársaság „népiségpolitikájával" szemben stílust kellett váltania a magyar nemzetiségpolitikának. Ez fejeződött ki már abban is, hogy az Uhorskokrajinsky Vzdelavácy Spolok Slovensky és a Budapetiansky Katolicky Robotnicky Krüh magyar megnevezésében „Szlovák"-ra változtatták a „Tót" jelzőt.51 A Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat 1940-ben engedélyt kapott arra, hogy helyi csoportokat létesítsen,5 2 s az elnöksége által kidolgozott új programja alapján mind rendezvényei, mind kiadványai révén hatékonyabban befolyásolja a hazai szlovákságot, s fokozottan igyekezzék vonzóerőt gyakorolni — a Szent István országába visszatérésükre előbb-utóbb majd csak adódó alkalom elérkeztéig — a szlovákiaiakra, hogy megérlelődjék végre bennük a meggyőződés: Magyarországon adva lesz számukra minden lehetőség anyanyelvi kultúrájuk megőrzésére, ápolására és fejlesztésére.53 Ugyanezek a helyeselt törekvések hatották át a Budapesti Katolikus Szlovák Munkáskör vezetőségét is, de a csendőrség nyomozó osztálya parancsnokságának bizalmas jelentése alapján a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya azt már erősen kifogásolta, hogy a Kör 1940. évi közgyűlésére meghívták a szlovák követséget, amelynek sajtóattaséja meg is jelent, továbbá, hogy jelen volt ott az a Böhm Emánuel, aki a szlovákiai kormány intencióit követve dolgozik egy magyarországi szlovák nacionalista párt előkészítésén, s végül, hogy fel is szólalt a Körben az az Ambrus József lelkész, aki a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága) által létesített szlovák szekció élén állt, de tevékenységét a miniszterelnökség, és személy szerint Teleki Pál miniszterelnök is, a legnagyobb bizalmatlansággal kísérte figyelemmel.54 Megengedhetetlennek tartották továbbá, hogy magyarországi szlovák egyesületek, mint a vándoriparosoké (drótosok, ablakosok) tette, a szlovák követséghez forduljanak anyagi támogatásért.5 5 Akkoriban engedélyezték viszont hivatalosan annak a Szent Adalbert Társulatnak magyarországi működését,5 6 amely a Szlovák Köztársaság idején is (1939-1945) nagy szerepet játszott a felvidéki szlovák katolikusok 50a Kóczián Antal levele Pechányhoz, Bp. 1939. február 6., Pechány levele Imrédy miniszterelnökhöz, Bp. 1939. feburár 7. (OL, K28. MENŐ, 21. cs. 62. t. E. 15344/1938.) 51 A Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat beadványa, Bp. 1939. február 1. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15148/1941) 52 A Belügyminisztérium 1940. szeptember 17-i 146750/1940. VII. sz. rendelete. 53 Bernolák Nándor előterjesztése a miniszterelnökhöz. Keltezés nélkül; érk.: 1939. február 1. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15301/1939) 54 OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. L. 18188/1940. 55 Pechány jelentése, Bp. 1940. szeptember 19. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 15356/1941) 56 OL. K28, MENŐ, P 17973/1939.
