Századok – 1998
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Budapesti szlovák és cseh egyesületek történetéhez. VI/1305
BUDAPESTI SZLOVÁK ÉS CSEH EGYESÜLETEK 1313 látogatott el 1930-ban Rabenseifer elnök vezetésével Pozsonyba, Trencsénbe, Nyitrára, Nagyszombatba, Sasvárra; hazatértükkor lelkesen számoltak be ottani szeretetteljes fogadtatásukról. Rabenseifer ajánlotta a Kör tagjainak, hogy lépjenek be a Szent A-dalbert Társulatba is, amely sok hasznos olvasmánnyal, naptárral, vallásos folyóirattal kedveskedik tagjainak minden évben. A Mária Terézia téren 1928 végén megnyílt Szent Adalbert Könyvkereskedésben is gazdag választéka volt szlovák nyelvű ima-és énekeskönyveknek, lelki olvasmányoknak, erkölcsnemesítő és népnevelő kiadványoknak. A legfontosabb benyomás az volt, hogy a felvidéki szlovák katolikusok tetszéssel és segítőkészen fogadták Rabenseifernek azt az elgondolását, hogy a budapesti szlovák katolikusoknak külön templom és plébánia kellene, hiszen a fővárosban elenyésző számban élő szlovák evangélikusoknak van.4 0 Nagy — de valósulatlan — reményeket keltett, hogy felvidéki útjuk során találkoztak egy amerikai szlovák hírlapíróval, akitől biztatást kaptak arra nézve, hogy az építkezés költségeit az Amerikában élő szlovákok a legnagyobb készséggel vállalnák.4 1 Azt is észlelve, hogy — revíziós politikai megfontolásokból — a magyar társadalmi körök érdeklődése is fokozódik a Kör működése iránt, hinni kezdtek abban, hogy „ennek következtében a Budapesti Katolikus Tót Munkáskör — különösen napjainkban — fontosabb szerep betöltésére van hivatva."4 2 A Kör rendezvényeinek, főleg tánccal egybekötött műkedvelő színielőadásainak nagy látogatottságától szívesen engedték magukat megtéveszteni: az 1930-as években 600-800 fős tagságról beszéltek, de Janovecz jól sejtette, hogy ebből száznál nem több a fizető.4 3 A Kör megfesttette fővédnökének, Blieszner plébánosnak, és lelkes elnökének, Rabenseifer káplánnak arcképét és 1931-ben ünnepélyesen kifüggesztette az egyházközség kultúrházában lévő helyiségének falára.4 4 Ekkor még senki sem gondolta, hogy a következő év végén búcsút kell venni attól, aki 15 éven át volt elnöke a Körnek: Rabenseifer az elgondolt budapesti külön szlovák katolikus plébánia helyett az Esztergom-megyei Sárisáp szlovák község éppen üresedésben lévő plébániáját kapta meg. Ott azonban hamarosan sorozatos feljelentések történtek ellene azok részéről, akik a falu magyarosodását féltették az öntudatos szlovák plébánostól. 1934 óta állandó csendőrségi megfigyelés alatt állt, mint pánszláv-gyanús egyén.4 5 A Budapesti Katolikus Tót Munkáskör elnökségét Sarkadi Béla káplán, majd 1937-től Szabó Jenő káplán vette át: mindketten szlovák származásúak és anyanyelvűek, de kevésbé markáns egyéniségek, mint a fáradhatatlan és lelkes, Pechány által is nagyrabecsült Rabenseifer volt. Az ügyvezető alelnöki tisztséget továbbra is Kóczián András töltötte be. 1936-ban Kóczián elnökségének 25 éves jubileumát ünnepelték a Körben. Kormányzói kitün-40 A Luther udvarban, Rákóczi út 57. sz. alatt. 41 Pechány jelentése, Bp. 1930. október 20. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 5245/1930) 42 Egyházközségi Tudósító, VIII. évf. 1934 karácsonyi szám, 17. 1. 43 Bernolák és Janovecz jelentése, Bp. 1938. augusztus 23. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 19026/1939) 44 Egyházközségi Tudósító, V évf. (1931), 3-4. sz. 19. 1. 45 M. kir. csendőrség nyomozóosztálya parancsnokságának összefoglaló jelentése Rabenseifer Alfréd sárisápi r. kat. esperes pánszláv magatartásáról. Bp. 1938. október 27. (OL, K28. MENŐ, 30. cs. 75. t. E. 17195/1938)
