Századok – 1998

Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: „Mi a magyar?” Nemzetkarakterológia és nemzeti mitológia válaszútján VI/1263

NEMZETKARAKTEROLÓGIA ÉS NEMZETI MITOLÓGIA VÁLASZÚTJÁN 1269 H. J. levelét, jellemző emberi documentum. Úgy ahogy van, le kellene adni, ha köz­véleményünk elbírná az őszinteséget és ha nem mondana ellen az ilyesmi az ő in­tenciójának. Majd visszakérem. Ravasz ellenben ír elsőnek; Bethlentől nem jött még válasz; Németh L. 16 oldalon alul nem adja. Ajánlottam, ujon kétszer, két cím alatt."1 4 Németh László valóban kétszer írt. A — már említett — Kisebbségben című eszmefuttatással válaszolt a Magyar Szemle felszólítására. Majd, amikor megjelent а Mi a magyar ? és benne az ő téziseinek bírálata, megírta a szerkesztő ellen Szekfű Gyula című pamfletjét.15 Németh László „mélymagyar" tévtana, Farkas Gyula kár­tékonyabb és primitívebb asszimilációs tézisének megjelenése után csak meggyorsí­totta a Mi a magyar ? összeállítását. De vajon mennyire kellett alkalmazkodni „köz­véleményünk" őszinteség-teherbírásához. Vajon а Mi a magyar? - nem lett őszinte? Ugyanakkor a magyar közvéleményben is lehetett némi biztató egészséges felbuzdulás, mert arra volt ereje, hogy a szélsőjobboldaltól megszabaduljon. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője 1939. március 20-án így számolt be erről Szekfű Gyulának: „Az a közhangulat, amelynek felébresztésén annyit dolgoztunk, ma itt van. A szörnyű veszélyérzet, amely mindenkit elfogott, ma olyan kétségbeesett, de egyúttal elszánt hazafias hangulatot korbácsolt fel, amely még engem is meglepett. Ma az egész ország ennek a hatása alatt áll. A nyilasmozgalom és járulékai ennek az új közhangulatnak hullámaiban teljesen összeomlottak. Hogy vajon az idegen propa­ganda lábra tudja-e állítani még egyszer, azt nem tudom, de ismerve a magyar léleknek mostani felgerjedését, azt hiszem, hogy egy nyilas kormányt ma csak az idegen szuronyok tudnának az ország élére állítani. Az biztos, hogy Csehország pél­dáját nem fogjuk követni... Teleki személye nagyon népszerű. Bíznak benne, éppen úgy mint a Kormányzóban, hogy legnagyobb fenyegetések alatt sem mondanak le az ország függetlenségéről. Az embernek nagy kedve telnék ma az ország politikai egészségi állapotának ilyen rohamos feljavulása miatt, a veszélyérzet azonban ma mindenkinek a torkát fojtogatja... Budapest nagyon hazafias és egységes, a csodaszarvas-mozgalom leáldozott."1 6 Ez a hangulat is a Mi a magyar? elkészítése mellett szólt. A rasszista nacio­nalizmus ellenében a helyes nemzeti magatartás kézikönyvének szánták. Az ún. zsi­dókérdésben azonban a hallgatás taktikáját választották. Pedig láttuk, hogy Kodály Zoltán elítélte a hivatalos antiszemitizmust. Bethlen István a parlamentben szólalt fel ellene.17 Azt nem tudjuk, hogy ez utóbbi a vitában, amely a Mi a magyar? ér­lelődésében is szerepet játszott, miért nem vett részt. Úgy érezte talán, hogy esetleges megnyilatkozása nem illeszkedhet az általa alapított folyóiratba? Miért nem írt ma­gába a kötetbe: a Mi a magyar?-ba? Úgy érezte, hogy tudományos mű jellegébe nem tud beilleszkedni az ő mondanivalója? De egyáltalán van jellege a műnek? 14 EKK, G 628, Szekfű Gyula levelezése, Eckhardt Sándor levelei Szekfű Gyulának, 44. 15 Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka. Bp. 1985. 55., 81. 16 EKK, G 628, Szekfű Gyula levelezése, Pethő Sándor levele Szekfű Gyulának 17 Vö. Befogadók. írások az antiszemitizmus ellen 1882-1993. Szerk. Karsai László. Bp. 1993.

Next

/
Oldalképek
Tartalom