Századok – 1998

Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: „Mi a magyar?” Nemzetkarakterológia és nemzeti mitológia válaszútján VI/1263

NEMZETKARAKTEROLÓGIA ÉS NEMZETI MITOLÓGIA VÁLASZÚTJÁN 1269 H. J. levelét, jellemző emberi documentum. Úgy ahogy van, le kellene adni, ha közvéleményünk elbírná az őszinteséget és ha nem mondana ellen az ilyesmi az ő intenciójának. Majd visszakérem. Ravasz ellenben ír elsőnek; Bethlentől nem jött még válasz; Németh L. 16 oldalon alul nem adja. Ajánlottam, ujon kétszer, két cím alatt."1

4 Németh László valóban kétszer írt. A — már említett — Kisebbségben című eszmefuttatással válaszolt a Magyar Szemle felszólítására. Majd, amikor megjelent а Mi a magyar ? és benne az ő téziseinek bírálata, megírta a szerkesztő ellen Szekfű Gyula című pamfletjét.15

Németh László „mélymagyar" tévtana, Farkas Gyula kártékonyabb és primitívebb asszimilációs tézisének megjelenése után csak meggyorsította a Mi a magyar ? összeállítását. De vajon mennyire kellett alkalmazkodni „közvéleményünk" őszinteség-teherbírásához. Vajon а Mi a magyar? - nem lett őszinte? Ugyanakkor a magyar közvéleményben is lehetett némi biztató egészséges felbuzdulás, mert arra volt ereje, hogy a szélsőjobboldaltól megszabaduljon. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője 1939. március 20-án így számolt be erről Szekfű Gyulának: „Az a közhangulat, amelynek felébresztésén annyit dolgoztunk, ma itt van. A szörnyű veszélyérzet, amely mindenkit elfogott, ma olyan kétségbeesett, de egyúttal elszánt hazafias hangulatot korbácsolt fel, amely még engem is meglepett. Ma az egész ország ennek a hatása alatt áll. A nyilasmozgalom és járulékai ennek az új közhangulatnak hullámaiban teljesen összeomlottak. Hogy vajon az idegen propaganda lábra tudja-e állítani még egyszer, azt nem tudom, de ismerve a magyar léleknek mostani felgerjedését, azt hiszem, hogy egy nyilas kormányt ma csak az idegen szuronyok tudnának az ország élére állítani. Az biztos, hogy Csehország példáját nem fogjuk követni... Teleki személye nagyon népszerű. Bíznak benne, éppen úgy mint a Kormányzóban, hogy legnagyobb fenyegetések alatt sem mondanak le az ország függetlenségéről. Az embernek nagy kedve telnék ma az ország politikai egészségi állapotának ilyen rohamos feljavulása miatt, a veszélyérzet azonban ma mindenkinek a torkát fojtogatja... Budapest nagyon hazafias és egységes, a csodaszarvas-mozgalom leáldozott."1

6 Ez a hangulat is a Mi a magyar? elkészítése mellett szólt. A rasszista nacionalizmus ellenében a helyes nemzeti magatartás kézikönyvének szánták. Az ún. zsidókérdésben azonban a hallgatás taktikáját választották. Pedig láttuk, hogy Kodály Zoltán elítélte a hivatalos antiszemitizmust. Bethlen István a parlamentben szólalt fel ellene.17 Azt nem tudjuk, hogy ez utóbbi a vitában, amely a Mi a magyar? érlelődésében is szerepet játszott, miért nem vett részt. Úgy érezte talán, hogy esetleges megnyilatkozása nem illeszkedhet az általa alapított folyóiratba? Miért nem írt magába a kötetbe: a Mi a magyar?-ba? Úgy érezte, hogy tudományos mű jellegébe nem tud beilleszkedni az ő mondanivalója? De egyáltalán van jellege a műnek? 14

EKK, G 628, Szekfű Gyula levelezése, Eckhardt Sándor levelei Szekfű Gyulának, 44. 15

Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka. Bp. 1985. 55., 81. 16

EKK, G 628, Szekfű Gyula levelezése, Pethő Sándor levele Szekfű Gyulának 17

Vö. Befogadók. írások az antiszemitizmus ellen 1882-1993. Szerk. Karsai László. Bp. 1993.