Századok – 1998

Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213

NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1231 Best 1903-ban a Rajna-parti Mainzban tisztviselőcsaládban született. Apja 1914-ben belehalt harctéri sérüléseibe. A háború után franciák által megszállt városban szorgalmasan diákoskodó fiú már akkor ismertté lesz, amikor visszautasítja jutalmazását. A franciák ugyanis azzal is közel akartak kerülni a lakossághoz, hogy tisztjeiket — nyelvtanításra — beküldték a gimnáziumi osztályokba. Best viszont azzal hárítja el a francia nyelv szorgos tanulását elismerő könyvjutalom elfogadását, hogy apját a franciák megölték a fronton, ezért ellenséges hatalomtól nem fogadhat el ilyesmit. Az eset után a franciák kivonták tisztjeiket az iskolákból, az önreprezentálásban szintén igen ügyes Best pedig ebből az esetből is életre szóló legendát gyártott. Frankfurtban, Freiburgban és Giessenben tanult jogot, s mellette mind ismertebb diákvezér. Annak a generációnak a képviselője, amelynek életes élményei voltak a világháborúról, a nélkülözésekről, a nyomorról, ám maga még fiatalsága miatt nem került ki a frontra. Annak a politizáló diákságnak az egyik vezetője, amely tudatosan keresi helyét a világban, elméleti írások olvasására, nemegyszer fogalmazására építkező jobboldali radikalizmussal utasítja el a weimari köztársaság világát. Best maga is hamar tollat fog és számos írást tesz közzé. Antiliberális, antiszemita, ám zsidóellenessége nem ricsajos, hanem „racionális", elitista, a „völkisch" gondolatkörből levezetett antiszemitizmus. A „nép" avezérlő csillaga, annak érdekében minden cselekedet, a „nép" érdekével szemben álló egyének és népcsoportok elnyomása, szükség esetén elpusztítása megengedett, jogilag alátámasztható és alátámasztandó. Erős Szociáldarwinizmus jellemzi, ezért a békét ő is inkább csak regulativ utópiának tartja, amelyre gondolni кеБ, de amely nem valósítható meg. így jut el a gyűlölet nélküli gyilkolás gondolatához, ahhoz a küzdelemhez, amely — úgymond — összeköti az ellenfeleket. A fasizmussal sok ponton rokon, de annak szellemi igénytelenségét, s tömegmozgalmait, utcai randalírozásait ellenszenvvel figyeli. Hitler 1930. szeptemberi nagy választási győzelme viszont meggyőzi, hogy a pártban a helye, de azzal az igénnyel lép be—értelmiségi társaihoz hasonlóan—a pártba, hogy ők fogják ráütni arra bélyegüket. S valóban, a hatalomhoz mind közelebb kerülő NSDAP-n belül Best gyorsan nélkülözhetetlenné válik, így 1931 őszén már Hessenben benne látják a párt szellemi vezetőjét. A boxheimi papírokban a hatalom erőszakos megragadására tesz javaslatot, egyáltalán nem a nyilvánosságnak szánja, de egyik pártbeli riválisa, sértettje azt kiszivárogtatja. A párt nyilvánosan elhatárolódik tőle, a dezavuált Best állását is elveszti, Hitler (természetesen csak a kulisszák mögött) azonban bocsánatot kér tőle. A náci párt rohamosztagával, a ricsajos SA-val szemben a szintén a párthoz tartozó, ám elitista SS-szel rokonszenvezik, és így lép annak kötelékébe 1931 novemberében. A hatvanas-hetvenes években nálunk rengeteg idő és energia elment a Horthykorszak jellegének tisztázására, nagy viták dúltak azon kérdés körül, hogy fasiszta volt-e a rendszer vagy sem, s közben különböző áthidaló megoldásokkal kíséreltek meg egyesek a történeti valóság és a korabeli politikai-ideológiai elvárások között kompromisszumot találni - konkrét kutatások helyett. Monográfiájában Ulrich Herbert azt íija, hogy a hatvanas évek vége óta Németországban nagy viták zajlottak a totalitarizmus és fasizmus fogalma körül, sokat írtak és beszéltek a hitlerizmusról, intencionalizmusról és funkcionalizmusról, ellenben nem folyt rendszeres kutatás a náci terrorapparátus vezető csoportjának politika- társadalom- és eszmetörténeti, va-