Századok – 1998

Történeti irodalom - Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867–1918 (Ism.: Irina Popova) V/1181

TÖRTÉNETI IRODALOM 1181 pénzintézetek vezetőségét érzékenyen érintették. A Szálasi-féle hatalomátvétel és Budapest ostroma alatt teljesen szünetelt a bankélet. A háború befejezése után a pengő inflációja folyamatosan felgyorsult, amely már a győri program óta különben is egyre gyorsabb lett. A pénzügyi élet újjászervezése a Gazdasági Főtanács feladata volt, azonban a kommunista vezetés Vas Zoltánnal, a Gazdasági Főtanács vezetőjével a szovjet típusú bankrendszert tervezte megvalósítani. A bankok fő üzletágai stagnáltak, a tőzsde zárva volt. 1946. augusztus elsején bevezették a forintot, de mivel a hazai pénztőke gyakorlatilag megsemmisült, alig kellett a régi pénznemet újra váltani, mindössze 7 millió forintot. A bankbetétek stabilizáció utáni lassú növekedése alacsonyan tartotta a pénzintézetek rentabilitását. Az államosítás periódusában a pénzintézetek külföldi kapcsolatai jelentéktelenek voltak. Az előző évek német orientációja megszűnt; Németország szerepét a Szovjetunió vette át. 1947 tavaszán megkezdődött a kommunisták által javasolt többlépcsős államosítás, amely 1947 telére ténylegesen meg is történt. Megkezdődött a számlavezetés és a hitelezés összevonása a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe. Erre példát a szovjet Gross Bank adott. A könyv erénye, hogy a laikusok számára száraznak tűnő téma a pénzgazdálkodás történetét összefüggéseiben és közérthetően tárgyalja. Tulok Péter Szarka László SZLOVÁK NEMZETI FEJLŐDÉS - MAGYAR NEMZETISÉGI POLITIKA 1867-1918 Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1995. 340 o. Szarka László könyve a Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867-1918, a szlovák történelem olyan szegmensét mutatja be, amelyről egy korábbi munkájában, A szlovákok története (Szarka László: A szlovákok története (Budapest: Bereményi Könyvkiadó, 1994).), már általános áttekintést nyújtott. Másoktól eltérően, Szarka a szlovák történelem dualizmus időszakára eső kontextusát a magyarországi nemzetiségi kérdés, a nemzetiségekre irányuló állami és helyi politika, a csehszlovák állam formálódásának folyamata és a trianoni békerendezés perspektívájából vizsgálja. , Általánosságban szólva, a nemzeti történelmekkel foglakozó írások és a nemzeti mozgalmak komparatív megközelítései (A nemzeti mozgalmak komparatív megközelítése példájaként egy orosz munkát lehet említeni: Formirovanie nacii v centralno-jugovostocsnoj Europe. Nauka Moszkva 1981) a multikulturális régiókban lévő egyes nemzeti csoportok egyedi jellemzőit hangsúlyozzák, de szinte teljesen elfeledkeznek a nemzeti integráció és az asszimiláció problémáiról. A magyarszlovák esetben például mindkét nemzet történetét lényegében úgy prezentálták, mint különálló, magukban fejlődő entitások történelmét. A magyar -szlovák gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat tárgyaló terjedelmes irodalom nem igazán tudja pótolni az interetnikus kapcsolatokra fordított figyelem hiányát. Szarka a magyar kontextust közelebb hozza a szlovák nemzeti mozgalomhoz azáltal, hogy jelentős figyelmet fordít a helyi politikára, amely által egyidejűleg képessé válik arra, hogy a „magyar nemzetiségi politika" fogalmát — melyet mind a szlovák, mind a magyar tudósok főként a központi kormányzat politikájaként kezeltek — új tartalommal töltse meg. Ez azért is fontos, ha figyelembe vesszük, hogy azon munkák száma, amelyek a szlovák kérdést a magyar politika tárgyaként vizsgálják nem túl jelentős. Az elméletben való túlzott elmerülés nélkül, de Miroslav Hrochra és Jászi Oszkárra utalva, Szarka a középosztályokon alapuló nacionalizmusok versenyét úgy tekinti, mint a központ és a periféria küzdelmét, amely a periférián zajlott. Elemzése a két nemzeti mozgalom helyi szinten zajló aktív interakciójának képét mutatja be. A merev magyar keretek között kialakuló szlovák gazdasági és politikai struktúrák vizsgálatakor Szarka úgy érvel, hogy ennek hatása a szlovákokra sokkal összetettebb volt mint, a szimpla nyelvi magyarosítás. A könyvet úgy is lehet tekinteni, mint a szlovák-magyar kölcsönös percepció történetét, és a szerző bemutatja a magyar-szlovák viták lenyűgöző konzisztenciáját, a mítoszok vitalitását és a szlovák nemzeti mozgalom eltorzított magyarképét a dualista időszakban. Szarka észrevételeit magyar, illetve szlovák archívumok publikált és nem publikált dokumentumai közötti mélyreható kutatómunkájára alapozza, és következtetéseit a nemzetiségek asszimilációját, migrá-