Századok – 1998
Közlemények - Ruff Mihály: A hivatalos Magyarország nyugatnémet politikai kapcsolatairól (1956–1958) V/1113
1122 RUFF MIHÁLY nem lehetett feltartóztatni a német egység politikai céljainak erőteljes hangoztatásával sem. А ВНЕ tagsága és szimpatizánsai körében 1956-ban az Adenauer kormánnyal szembeni elégedetlenség, intolerancia csökkent és megmaradt a háború előtti Németország visszaállításának célja és követelése. Ezzel kezdett megszűnni a hivatalos Magyarország és а ВНЕ közötti kapcsolatokat mozgató közös érdek. 1956 októbere megszakította és átrendezte a kialakult kapcsolatokat. A hivatalos Magyarország mélyreható válsága, a fegyveres felkelésben hatalomhoz jutott politikai erők jövőjének és arculatának bizonytalansága, majd a Nagy Imre kormány szovjet katonai erővel történő megdöntése okán újra kellett kezdenie a hivatalos Magyarországnak a magyar-nyugatnémet viszony kiépítését. 1956. november 4. után az NSZK kormánya és lakosságának széles rétegei elítélték a magyarországi szovjet intervenciót és nem tekintették legitim kormánynak a Kádár kormányt. Az NSZK is részt vett hosszú hónapokon át a Kádár kormány elleni nemzetközi bojkottban. Az 1956. októberében parafált 1957. évi kereskedelmi megállapodás aláírását elodázták és csak 1957 közepén mutattak hajlandóságot féléves kereskedelmi egyezmény megkötésére. Azok a nyugatnémet politikai tényezők, amelyek október 23. előtt hajlandók voltak a párbeszédre, egyelőre elzárkóztak a kapcsolatok életben tartásától. A berlini magyar nagykövetséggel kapcsolatban álló újságírók zöme és az ellenzéki politikusok hónapokon keresztül tartózkodtak a személyes érintkezés újjászervezésétől, mert tartottak attól, hogy ezzel politikailag kompromittálják magukat.2 3 A nyugatnémet tömegkommunikáció egy része — több féle meggondolásból — törekedett arra, hogy közvetlenül szerezzenek információkat a magyarországi helyzetről. A külügyminisztérium illetékes osztálya 1957. január 4-én a berlini nagykövetség hangsúlyos feladatává tette, hogy fokozott aktivitással kísérje figyelemmel az NSZK-ban a gazdasági-politikai és kulturális élet fejlődésében beállott változásokat, fontosabb eseményeket és ezekről tájékoztassa a központot. Három konkrét témáról kért a minisztérium információt: „1. a szeptemberi választások előkészítése, a kisebb pártok koalíciós törekvései és ezzel kapcsolatban az SPD és a CDU politikája. 2. a nyugatnémet külpolitika fontosabb kérdései, különös tekintettel a keleti országokkal való gazdasági és politikai kapcsolatokat illetően. Az amerikai és nyugatnémet külpolitika viszonya. 3. A hadsereg felállításának problémái a NATO ülésszak után."24 Dr. Beck János ideiglenes ügyvivő 1957. január 25-én a hivatalos Magyarországgal szembeni sajtókampány ellenére is a nyugati újságírókkal való kapcsolat fenntartása mellett foglalt állást és megfontolásra ajánlotta a nyugatnémet újságírók magyarországi látogatásának engedélyezését. Hozzáfűzte „...ezek a körök a magyar helyzet megoldását lengyel módra látnák szívesen."25 Közel egy hónap múlva az ideiglenes ügyvivő jelentett a nyugatnémet sajtó egyes képviselőjével történt kapcsolatfelvételről.2 6 A külügyminisztérium sajtóosztálya egyetértett a kezdeményezéssel és hozzájárult a nyugatnémet újságírók beutazásához. 23 MOL XIX-J-1-j 1 doboz l/a 002640 1958. 24 MOL XIX-J-1-j 1. doboz l/a 0053 1957. 25 MOL XIX-J-1-k 13. doboz 15/b 00645 1957. 26 MOL XIX-J-1-k 13 doboz 00645/1 1957.
