Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1105 Még olyan, a tsz-ek feloszlatásában elöljáró megyében is, mint Somogy, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az eljárások törvényessége, a szabálytalanságok elkerülése, megtoldva azzal — mint a Szabad Somogy november 2-i számában olvasható —, hogy „a sztrájkkal ma már magunkat gyengítjük... a magunk közül választott küldöttek is üzenik, kezdjük meg a munkát".9 0 Nemkülönben Zalában is volt olyan helység (pl. Becsvölgye), ahol a Forradalmi Tanács nemcsak leltárt készíttetett a titkos szavazással történő feloszlatáshoz, de más ügyekben is megvárni javasolta „a legfőbb rendelkezéseket".9 1 A debreceni Forradalmi Bizottmány november 2-i kiáltványában is fő helyen állott a felszólítás, hogy a falu népe „végezze további vetési és a még hátralévő betakarítási munkáját".9 2 S éppen úgy, mint Zalában, Hajdú megyében is elhangzottak felhívások (pl. Hajdúszovátán) a tsz-ek vezetőihez az alapszabály betartásáról, mert „minden más osztás törvénytelen és államellenes".93 Egy a Szabolcs-Szatmár Népe november 2-i számában közzétett, a Megyei Nemzeti Bizottság által jegyzett felhívás nemcsak az őszi munkák elvégzésére, de a szövetkezeti tulajdon „sérthetetlenségére" is figyelmeztetett.9 4 Szántásról, vetésről sugárzott híreket a Kossuth Rádió is november e napjaiban.9 5 Egy hónap múltán 70% lett az október 23. előtti 18%-nyi bevetett terület, és egyidejű jelentés szerint bizonyos növény- és állatféleségekből (pl. hízott sertésből) kereslet helyett kínálat állt elő a piacon.9 6 Minthogy a többpárt-rendszernek a kötelező termény-beszolgáltatás eltörlésével szinte egyidejű legalizálása még kevésbé jelentett eufórikus élményt a parasztság számára, a parasztpárti, főleg a kisgazdapárti vezető körökben táplált várakozások a falusi érdekképviselet megszervezésével kapcsolatban nem teljesülhettek sem a remélt mértékben, sem a kívánt formában vagy keretben. Kiss Sándornak, a Parasztszövetség igazgatójának a többpárt-rendszer legalizálását követő napon tett rádiónyilatkozata már magában sem annyira a várakozás, hanem inkább az ez irányú politika monopolizálására irányuló nyílt törekvés kifejezése volt. Abból az egyszerűsítésből kiindulva, hogy „tíz év után mindenki szegényparaszttá vált ebben az országban", „ellenségnek", „árulónak" nevezte azt, „aki a parasztságot fel akarja darabolni sok vagy akárcsak két pártra, szervezetre". Ilyképpen a lehetséges program ismertetését helyettesítő felszólítás, hogy a parasztok egy „nagy történelmi pártot" és „egy nagy, egységes társadalmi, érdekvédelmi és gazdasági szervezetet..., a mi szakszervezetünket, a Magyar Parasztszövetséget" építsék fel, éppen úgy kétséges hatásúnak tűnt, mint annak bejelentése, hogy a Kisgazda- és a Parasztpárt közti „tárgyalások megindultak a két párt egészen közeli egyesítésére".9 7 Ha hallatszottak is hasonló kizárólagosságot valló megnyilatkozások, országosan inkább az volt a jellemző, hogy a paraszti érdekképviselet szervezésének ügyét nem feltétlen a parasztegységhez, vagy egyetlen agrárpárthoz, a Kisgazdapárthoz tartozó Parasztszövetséghez kapcsolták. A Paraszttanácsok Ideiglenes Szervezőbizottsága 90 Szántó László: i. m. 141., 158., 176., 183. 91 '56 Zalában. 194. 92 In: Filep Tibor: i. m. Debreceni Hírlap, 1956. nov. 2. 93 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. 183. 94 Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. nov. 2. In: 1956 Szabolcs-Szatmárban. 95 A forradalom hangja. 400. 96 Fontosabb adatok az 1956. október-decemberi időszakról. 13., 24. 97 A forradalom hangja. 279. L. még Magyar Nemzet, 1956. nov. 2. In: 1956 sajtója.
