Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1102 ORBÁN SÁNDOR Enying, ahol október 26-án, 30 fővel párt is alakult, ehhez képest szinte furcsa kivételt képezett.6 9 Valamelyest többet tartalmaztak, és ugyanakkor eredetibbnek tűntek azok a szerveződési követelések, amelyek az ország keleti megyéiben fogalmazódtak meg. Már az MDP Békés megyei bizottsága, ha csak az októbef 22-23-áról idézett központi párt-előteijesztésre emlékeztető módon is, már 27-én felvette javaslatai sorába „a dolgozó parasztok érdekvédelmi szervezetének" megalakítását, s azt a gazdakörökkel és az olvasókörökkel együtt „a Hazafias Népfront bizottságok hatáskörébe" utalta.70 A mátészalkai járás Forradalmi Bizottságának 29-i, 30 pontos kiáltványában már nem érződött ilyen megkötés, amikor arra szólított, hogy a „magyar parasztság érdekeinek megfelelő, új mezőgazdasági politikát..., az egyéni parasztság támogatását és érdekképviseletük létrehozását" kell biztosítani.7 1 Hajdú-Bihar ennél valamivel továbbment, amikor az MDP megyei lapjában 27-én, 26 pontban közölte a parasztság követeléseit. Olyanok sorolásával, mint a volt „falusi olvasókörök", „népházak és népkönyvtárak" visszaállítása, valamint a „saját választott vezetőkkel" működő „szövetkezeti önkormányzat", tizedik pontként vette fel, hogy „az egyénileg dolgozó parasztoknak gazdasági testületi alapon működő érdekképviseleti szervezetet kell létrehozni".7 2 Míg a nádudvari és a balmazújvárosi forradalmi bizottmányok 27-én, illetve 28-án, az előbbi mintájára „olvasóköröket, népházakat, népkönyvtárakat" igényelve követelték a „dolgozó parasztoknak" a „gazdasági testületi alapon működő érdekképviselet", illetve „érdekképviseleti csoportok" megvalósítását, addig a hajdúsámsoni ez utóbbiakat a „Kossuth-kör" visszaállításához kötötte.7 3 A tiszagyulai Forradalmi Bizottmány 28-án már, a kormány újjászervezésével együtt a parlamentben követelt „a parasztságnak nagyobb érdekképviseletet".7 4 A debreceni Forradalmi Bizottmányhoz csatlakozó Józsa község pedig, a falusi művelődési szervezetek és érdekképviseletek mellett már „új választójogi törvényt" és „legalább 3 párt indulását" is kívánta.7 5 A derecskei Forradalmi Bizottmány ugyancsak 27-i, 34 pontos kiáltványában szintén az a felszólítás állott a 4. helyen, hogy „alakítsunk azonnal független munkás- és parasztpártot".7 6 Ha — mint arra utalás történt—volt is arra példa, hogy az utóbbi, határozottabb állásfoglalásoknak egy-egy paraszti párt feléledésének vagy megalakításának bejelentésével adtak nyomatékot, többnyire inkább az volt a jellemző, hogy egyes szervek elnevezésében szerepelt a paraszt jelzőszó, vagy jobb esetben magában a szervezetben is egy-egy ismert agrárpárti személy. Egyes megyékben (Szolnok) „munkás-paraszt tanácsok", másokban meg (Heves) „parasztbizottságok" alakultak, általában azzal a céllal, hogy részt vegyenek a közigazgatási feladatok ellátásában.7 7 Az október végén 69 Vida István: i. m. 89. 70 Viharsarok Népe, 1956. okt. 27. In: 1956 vidéki sajtója. 119. 71 1956 októbere Szabolcs-Szatmárban. Dokumentumok. Szerk.: Vida István. Nyíregyháza, 1989. 48. 72 Néplap, 1956. okt. 27. In: Filep Tibor: A debreceni forradalom. Debrecen 1990. 1956 október tizenkét napjának kritikája. 68. 73 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Debrecen, 1993. 70. 74 Uo. 115. 75 Uo. 71. 76 Uo. 63. 77 Népszava, 1956. okt. 29. In: 1956 sajtója.
