Századok – 1998

Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089

1098 ORBÁN SÁNDOR latkoztak meg. A Néplap Debrecenben megjelent 23-i külön kiadásában pl. diákoktól került be a követelés, hogy „csökkentsék az adót és töröljék el a beadást".4

9

De Sopronban, Pécsett, Zalaegerszegen és másutt is lehetett találkozni a következő napokban ilyen jellegű megnyilatkozásokkal.5

0 Több kérdés is felmerül azonban e különböző fórumokkal és agrárpolitikai követeléseikkel, jelszavaikkal kapcsolatban. Elsősorban nem az, hogy ezek tartalmilag, vagy éppen fontossági sorrendjüket illetően csakugyan megfeleltek-e a teljesség és a pontosság igényeinek. Sokkal inkább e fórumok, szervezetek arculata, kerete, társadalmi bázisuk, hátterük jellege vet fel problémákat. Ugyanis, ha egyfelől igaznak tűnik, hogy követeléseik kinyilvánítása nemigen hozható közvetlen összefüggésbe a korábban említett, „a mezőgazdasági politikában szükséges főbb változtatások" c. központi párt-előteijesztéssel és annak a Szabad Nép 23-i számában ismertetett vitájával, akkor másfelől az is feltűnik, hogy e fórumok nem a parasztságban, a falvakban, hanem főleg a fővárosban és jelentősebb oktatási intézményekkel rendelkező megyeszékhelyeken jelentkeztek. Ilyképpen többnyire parasztok nélkül és úgy alakultak, hogy egyikük sem lett az előbbiek szervezéséhez keretet létrehozó vagy kínáló tömörülés. Még akkor sem, ha a diákság és az értelmiség tetemes részét parasztszármazásúak alkották. Annak magyarázataként, hogy október 23-án, vagy annak másnapján valamiféle politikai, érdekvédelmi paraszti tömörülés nem jött létre, persze egyszerűsítés lenne az ismert előzményekre való hivatkozást ismételgetni. Azt tudniillik, hogy ha voltak is már korábban erre vagy valami hasonlónak a létrehozására bizonyos kísérletek, azok eredménytelensége, illetve felszámolása folytán nem alakulhattak ki olyan keretek, amelyek a parasztság politikai, érdekvédelmi képviseletének szervezeti folytonosságát valamilyen formában megőrizték volna. Bár e folytonosság megőrzése le- ' hetőségének kétségbevonására is könnyen lehetne idézni akár Bulgária vagy az egykori NDK esetét, ahol ugyan a Népi Parasztszövetség, ületve a Német Paraszt Párt végig fennmaradt, ám egyik is, másik is alkalmatlanná vált arra, vagy erőszakkal azzá tették, hogy valós paraszti érdekeket felvállaljon. Nos, Magyarországon nemhogy hasonló nem volt, de az a kisgazdapárti Nagy Ferenc, aki külföldön a Magyar Parasztszövetség képviselőjeként a lengyel Mikolajczyk elnökletével alakított washingtoni ( központú Nemzetközi Paraszt Unió elnökségének tagja volt, csupán Bécsig juthatott el a Magyarországra irányuló október 23. utáni útján.5

1

Az itthoniak pedig, köztük a Parasztszövetség korábbi igazgatója, atöbbpárt-rendszer legalizálásáig szinte teljesen a kivárás álláspontján voltak.5

2 Mindezekből azonban hamari lenne azt a következtetést levonni vagy megerősíteni, hogy vidéken, a falvakban a parasztság az október 23-át közvetlenül követő 49

Néplap, 1956. okt. 23. Rendkívüli kiadás. In: 1956 vidéki sajtója. Összeállította: Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Korona Kiadó, 1996. 390. 50

Uo. 370. Győr-Sopron megyei Hírlap, 1956. okt. 23. Továbbá: '56 Zalában. Zalai Gyűjtemény 40. Zalaegerszeg, 1996. Válogatta és szerk.: Csomor Erzsébet - Kapiller Imre. 61., valamint: Pécsi Egyetem, 1956. okt. 24. Rendkívüli kiadás. In: 1956 vidéki sajtója. 14. 51 Die Vernichtung des Bauernstandes in Mitteleuropa (Kiadta: Internationale Bauern Union) Bonn, 1961. 62

Kezdeti aktivitásról sem Kiss Sándor, a Magyar Parasztszövetség volt igazgatója, sem életrajzírója (Salamon Konrád) nem tesz említést a 2. jegyzetben szereplő könyvekben.