Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FORRADALOM 1083 betétlapokat készített hozzá.6 6 Ugyanezen a napon Mindszenty József még sajtótájékoztatót tartott. Kérte a nyugati nemzetek, különösen a nagyhatalmak politikai és gazdasági segítségét. Mindszenty beszédét a prímás emlékiratai alapján az elsők közt a História közölte az 1988. évi 6. számában, már a rendszerváltozás előkészítő hangulatában. A História szövegét vette át az Ötlet 1989. április 27-i száma, azt olvasták fel a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában is. Több hallgatóban kétség támadt a szöveg hitelessége iránt. Nem kevesen állították, hogy a szózatot csonkán olvasták fel. A Népszabadság 1956. november 4-én csak kivonatosan közölte, majd a szovjet támadás lehetetlenné tette, hogy abíboros beszédét a fővárosban teljes egészében kinyomtassák. Megjelent viszont az egész beszéd a november 4-i Szeged Népe című lapban. A két szöveg összevetése — amit egy Péter László aláírású olvasói levél részleteiben ismertet a Magyar Nemzet 1989. május 6-i számában—alapján kiderül, hogy 80 kisebb-nagyobb eltérés található a két közlés között, de ezek egyike sem cáfolja a lényeget: a szöveget csonkítatlanul publikálták. Vitathatatlan — bárhogy is emlékezzenek több mint négy évtized távolságából a hallgatók —, hogy a rádióban felolvasott szöveg nem tartalmazza a földreform előtti állapotok visszaállítására vonatkozó követelést. Az tagadhatatlan, hogy a prímás azon mondataiba, amikben az egyházi intézmények fönntartására vonatkozó igényéről beszélt, különösebb erőfeszítés nélkül bele lehetett magyarázni a kisajátított nagybirtokok visszaadásának követelését, de ez az olvasat meghamisítja a prímás mondanivalóját. Az első ilyen hazai értékelés a Népszabadság 1957. május 2-i számában jelent meg Halász Antal tollából. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak itthon, nemcsak az utólagos „hivatalos" értékelések értelmezték így a rádióbeszédet. A „nagy múltú és értékes intézmények" visszaadását a Süddeutsche Zeitung is úgy kommentálta, hogy a bíboros az egyházi nagybirtokok visszaállítását követelte. Ezt az értelmezést aztán néhány nyugati lap is átvette. A Süddeutsche Zeitung 1962. március 29-i számának 7. oldalán — a bíboros 70. születésnapjára írt megemlékezésben — elismerte, hogy félreértette a vonatkozó szavakat.67 Bár a szöveg többször, több helyütt megjelent, a felvázolt kép egységessége kedvéért mi is közzétesszük a szózatot, mégpedig az Emlékiratokban közölt formában. (Mindszenty ugyanis magával vitte a szöveget az amerikai követségre, s így illeszthette visszaemlékezésébe.) „Igen gyakori mostanában annak hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva, őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom a múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki volt a bebörtönzésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. Azt sem mondhatom, hogy most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem, vagyis kertelés nélkül mondtam azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt, amikor közvetlenül, személyesen, tehát nem magnetofon hangfelvétel útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez. Rendkívül súlyos helyzetünkről külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Oly távlatból 66 Vádirat dr. Turcsányi Egon és társai ellen. Szerző 1989-ben még a Fővárosi Bíróság Irattárában kutathatta, azóta átkerült a Budapest Főváros Levéltárába. 67 Békés Gellért: Mindszenty prófétai tanúsága. Katolikus Szemle, 1969/1. 5. Vö.: Katolikus Szemle, 1962/2. 159.
