Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FORRADALOM 1079 hogy milyen erőteljesen megfogalmazódik benne egy félelem: az egyház hallgatása a hívek hallgatását vonhatja maga után, az egyház hathatós képviselet nélkül marad a sérelmek óráiban. A lelkiismereti és vallásszabadság, a hitélet gyakorlása, a hitoktatás, az egyházakkal összefüggő kérdések valóban csak akkor húzzák magukra a követelés köntösét, amikor a kereszténydemokrácia erői is a színre lépnek. A kereszténydemokrácia jelentkezése Egyházi kezdeményezés és központi irányítás nélkül, pusztán a laikus hívek közreműködésével viharos gyorsasággal nőtt az újból megjelenő kereszténydemokrácia bázisa. Mind a fővárosban, mind vidéken sorra fogalmazták meg követeléseiket a nevükben „keresztény" jelzőt viselő politikai pártok, csoportok és egyesületek. Működésüket és programjaikat Izsák Lajos történész már feltárta és monográfiában publikálta Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956 címmel (Pannónia Könyvek, Bp., 1994.). Ezért jelen tanulmányban nem is részletezzük egyenként ezeket a csoportokat, csak legfontosabbnak ítélt jellemzőiket gyűjtöttük egybe. Nagy Imre október 30-án jelentette be a rádióban az egypártrendszer megszűnését, Tildy Zoltán pedig a szabad választások előkészítését. A magukat kereszténynek valló, vagy a keresztény világnézet alapján álló (de nem egyházi és nem felekezeti) pártok és szervezetek újjá-, illetve megalakulásának jellemző időpontja október 30. és november 1. közé esik. Még a konzervatívabb színezetű csoportok sem kívánták vissza egy az egyben a múltat, sőt éppenséggel az 1945 utáni pozitívnak tartott változások megőrzését emelték ki. Például az október 30-án megalakult Keresztény Néppárt programja szerint, Az egyházi intézmények anyagi alapjának biztosításával kapcsolatban felfogásunk a következő: az 1945. évi földreform ide vonatkozó intézkedései sérthetetlenek. Az egyházi iskolák a hazafias, és az állampolgári kötelességekre történő nevelés feladatát az állami iskolákkal egyenlő módon teljesítik, így tehát anyagi téren joggal igényelhetnek azokkal egyenlő elbánást. Az egyházak többi tevékenységét a hívek áldozatkészsége útján kell lehetővé tenni, itt az állam segítő szerepéről legfeljebb átmenetileg lehet szó." Működésének irányelveiről szólva pedig kiemelte, hogy „A kereszténydemokrata mozgalomnak nem szabad egyház vagy felekezeti vagy klerikális alakulattá válnia. Helytelenítjük az Egyház világi uralmára való törekvést, és egyházi személyek aktív részvételét a politikai életben. A politikai szereplés világiak feladata, az egyháziaké a világnézeti, erkölcsi tanácsadás, a nevelés, és olyan közhangulat kialakítása, amely kedvez az erkölcsi alapon nyugvó politikai érvényesülésének. [...] Egyházpolitikai téren alapelvünk az egyház és állam különválasztása, ugyanakkor aktív együttműködése a közös feladatok terén így pl. a nevelésben. Követeljük a hitoktatás szabadságának biztosítását, az egyházi intézmények, iskolák, kórházak és kollégiumok visszaállítását, továbbá a kórházakban, börtönökben, a hadseregnél és az egyetemeken történő pasztoráció lehetővé tételét."56 Csupán két olyan keresztény párt jelentkezett, amely a Magyar Szent Koronára hivatkozott, annak közjogi szerepének (ebből következően a királyság intézményének) elfogadására buzdított: a Magyar Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztény Front. 56 PIL 290. f. 1/26. ő. e. 42. és 46. f. A magyar kereszténydemokrata mozgalom működésének irányelvei; A magyar kereszténydemokrata mozgalom programjának vázlata.
