Századok – 1998
Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019
AUSZTRIA ÉS A MAGYAR MENEKÜLTÜGY 1956-57 1037 Raab szövetségi kancellár kifejtette, hogy a menekültprobléma kettős probléma: egyrészről politikai, mert Ausztriának törekednie kell mind több menekültet, amilyen gyorsan csak lehet, külföldre szállítani, mert ilyen nagyszámú menekült nehézségekhez vezethetne az ország semleges státuszával kapcsolatban; másrészt pénzügyi probléma és javasolja, hogy mindenekelőtt ezt vitassák meg. Karnitz szövetségi pénzügyminiszter előadta, hogy eddig cca 150 000 menekült érkezett Ausztriába, 70 000 menekültet átvettek más országok, 80 000 menekült még Ausztriában tartózkodik. Ausztria azzal számol, hogy legalább 30 000 menekült állandóan Ausztriában marad, mert vagy nem akar onnan emigrálni, vagy más állam nem veszi át. Hozzáfűzte, hogy 1957-ben további 50 000 menekülttel kell számolni, vagyis 30 000 állandó és 50 000 ideiglenes menekülttel. Számukra lakásokat kell építeni és munkahelyeket teremteni. A folyó kiadásokat az 1957-es évre 23 millió USD-re becsülte, a nem folyó kiadásokat pedig 8 millió USD-re. Megjegyezte, hogy ezen összegek nem tartalmaznak építkezési költségeket. Nixon kérésére Mr. Hollister amerikai pénzügyi referens mondott néhány szót. Utalt arra, hogy a pénzügyi források nem korlátlanok, az USA-nak az egész világon vannak kötelességei és bizonyos prioritásokat figyelembe kell hogy vegyen. A problémát azonban behatóan meg fogj ák vizsgálni. Az USA tudj a, hogy a kért segély nem Ausztriáé lenne, hanem Ausztrián keresztül a menekültek javát szolgálná. Raab szövetségi kancellár a továbbiakban ismét a kérdés politikai oldalával foglalkozott, sürgette valamennyi országot, hogy továbbra is vegyenek át menekülteket. , A fő problémát Ausztria számára az jelenti — fejtegette —, hogy jelentős számú politikai emigráns tartózkodik osztrák területen, akik veszélyt jelentenek. E személyek a magyarországi helyzet megváltozása után természetesen hazatérnének. Addig azonban osztrák államterületen való maradásuk nem lehetséges. A menekültek között van néhány politikai csoport, köztük kommunisták is."67 Nixon az osztrákok által jelzett költségeket magasnak tartotta, és azt sem tudta megmondani, hogy az Egyesült Államok hány menekültet tudna még átvenni. Az volt a véleménye, hogy a problémát mindenesetre tanulmányozni kell és döntésre átadni a Kongresszusnak. ,Az ember természetesen pontosan tudja, hogy humanitárius problémáról van szó és a pénzt nem az ablakon dobják ki." - mondotta.68 Néhány más kérdés — így a „régi" menekültek helyzetének rövid említése után — a megbeszélés véget is ért. Nixon alelnök befejezésül köszönetet mondott a kitüntető fogadtatásért; a sajtó részéről várható kérdések megválaszolását illetően javasolta: mondják azt, hogy az osztrák kormány képviselői és az Egyesült Államok alelnöke között egy órás megbeszélés zajlott le, amelynek során az osztrák kormány informálta az alelnököt a menekült kérdéssel összefüggő gazdasági és egyéb problémákról.69 Másnap, december 20-án Nixon alelnök kíséretével magyar menekülttáborokat látogatott meg. Elsőnek egy kis tábort keresett fel Neusiedl am See-nél, majd Andau-t látogatta meg. Eisenstadtban a tartományi kormány székházában elköltött ebédje után Nixon a legnagyobb elismeréssel méltatta Burgenland és Ausztria nagy telje-67 Uo. 68 Uo. 69 Uo.
