Századok – 1998
Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019
1026 SOÓS KATALIN riába küldte feleségét, gyermekeit abban á feltételezésben, hogy a forradalom győzelme után visszatérnek, vagy mint később történt, a forradalom összeomlása után ők is követték családjaikat.3 1 Az Ausztria felé irányuló tulajdonképpeni magyar menekültáradat november 4-ével kezdődött el: ezen a vasárnapon 6000 menekült érkezett Ausztriába, köztük 1000 magyar katona, akiket az osztrák szövetségi hadsereg lefegyverzett és internált.32 A magyarok menekülését elsősorban politikai okok motiválták: félelem a megtorlástól, a repressziótól, a diktatúra visszaállításától, de a végül is hatalmasra nőtt menekültáradat nagyszámú gazdasági menekülteket is magában foglalt. Borbándi Gyula értékelése szerint: „Összetételében egyetlen korábbi emigráns réteg sem volt olyan vegyes, mint az ötvenhatos. Ami a társadalmi hátteret, képzettséget, foglalkozást és politikai tájékozódást illeti, az ötvenhatosok híven tükrözték a magyar társadalmat. ' ' Borbándi kiemeli:,, 1956-ban jelentkezett először nagyobb számmal az a réteg, amelyet gazdasági és egzisztenciális okok indítottak az ország elhagyására."3 3 A magyar menekültek első „felvevő vonalát" Pamhagen - Wallern - Tadten -Andau képezték: a központ a 3000 lakost számláló kis burgenlandi falu, Andau volt. A menekültek közül 70 000 Andau híressé vált hídján át jutott Ausztriába.34 Példamutatóan nagy volt a burgenlandi lakosság, a számos bel- és külföldi segélyszervezet áldozatkészsége, akik a kemény téli napokban meleg itallal, élelemmel, cipővel, ruhával, fehérneművel látták el a menekülteket.3 5 Az osztrák hatóságok, hogy a burgenlandi határvidéket tehermentesítsék, a menekülteket a Bécstől 20 km-re délre fekvő híressé vált átmeneti táborba, Traiskirchenbe irányították. Az egykori tüzérségi kadettiskolát éveken át a Vörös Hadsereg tüzérségi egységei foglalták el, és kiürítése után ezidőtájt teljesen elhanyagolt állapotban volt. Bár a nehézségek, amelyekkel a táborvezetésnek szembe kellett néznie, rendkívül nagyok voltak — naponta eltört a villany-, víz-, gázvezeték, egészségügyi berendezések egyáltalán nem voltak—a nehézségeken hamarosan úrrá lettek. Néhány héten belül Traiskirchen nemcsak a legjobban vezetett, de legjobban berendezett tábor lett Ausztriában.36 Az első napok improvizált intézkedései után a következő hetekben Bécs környékén egyre-másra hozták létre a menekülttáborokat, többnyire kaszárnyákban, amelyeket a korábbi megszálló hatalom leromlott állapotban hagyott maga után. A menekültek továbbszállítása azután két fő irányban történt: Neusiedl, Eisenstadt, Mattersbrug, Oberpullendorf térségéből Bécsbe; Oberwarth, Güssing, Jennersdorf területeiről Grazba. A szállításhoz a vasúton kívül postai buszokat, magánkocsikat is igénybe vettek. A tartományi kormányok is szálláshelyeket kerestek, elsősorban a régi menekültek által kiürített barakkokat, táborokat állították helyre. 31 Stanek Eduard: Verfolgt, verjagt, vertrieben. Flüchlinge in Österreich. Europaverlag. Wien-München-Zürich, 1985. 60. 32 Bayer Anton: Die ungarischen Flüchthingslager in Österreich. In: Integration i. m. 105. 33 Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Első kötet. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1989. 409. 34 Bayer i. m. 106. 35 Uo. 36 Bayer i. m. 105-106.
