Századok – 1998
Tanulmányok - Soós Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy 1956–57 V/1019
AUSZTRIA ÉS A MAGYAR MENEKÜLTÜGY 1956-57 1023 Különösen egy esetleges ideözönlő menekültáradat rendezett mederbe való terelésének a biztosítására teendő további intézkedések kerültek megtárgyalásra. Ugyancsak megtárgyalták az osztrák határt átlépő katonai személyek internálására foganatosított korábbi intézkedéseknek a bővítését is. Tervbe vették továbbá a szövetségi határhoz és a Burgenlandba vezető közutakon bonyolódó polgári forgalom közlekedésrendészeti okokból elrendelt korlátozásainak a bővítését is."16 * * * A nemzetközi jogban menekültek azon személyek, akik politikai, vallási vagy faji okok alapján elhagyták hazájukat és ezért külföldi országokban többé nem élveznek diplomáciai védelmet.1 7 Az első világháborút megelőzően a magukat fenyegetve érző emberek még akadálytalanul hagyták el hazájukat s költöztek egy másik országba. Az I. világháborút követően az utazási dokumentumok nélkül hányódó emberek, oroszok, örmények stb. problémái vezettek el a „menekült" fogalom első nemzetközi meghatározásaihoz, de mindig csak egy speciális menekült kérdés kapcsán, a Népszövetség égisze alatt.18 „1933-ban már nemzetközi egyezmények szintjén is megjelent a non refoulement, kimondva, hogy nem fordítható vissza a menekült a származási országába (utalva a menekültek státuszáról szóló egyezményben az akkori orosz, örmény menekültekre)."19 A második világháború alatt (1939-1945) és az azt követő első években 50-60 millió európai kényszerült rövidebb vagy hosszabb időre otthonának, hazájának elhagyására. Ujabb menekült hullámot váltott ki a kommunista pártok hatalomátvétele Kelet Európában; politikai, ideológiai okok alapján albánok, csehszlovákok, románok, magyarok, jugoszlávok hagyták el nagy tömegben hazájukat.2 0 Ami az üldözés, menekülés okait és formáit illeti, az üldözés indítékai között mindenkor társadalmi tényezőket találunk (polgárháborúk, etnikai, vallási és faji öszszecsapások, zavargások, nemzetközi konfliktusok, elnyomó rezsimek diszkriminációja, emberi jogok tömeges és durva megsértése. , Д kiváltó okok jellege alapján beszélhetünk egyénileg véghezvitt menekülésről, családok vagy egész települések, népcsoportok tömegek meneküléséről."21 Ahogyan a második világháború után a kisebbségek jogi védelmét egyre inkább a mindenkit megillető emberi jogok váltották fel, ugyanúgy a korábban egy megha-16 Uo; a kommünikéről készült Emlékeztető magyar fordítását közölte: Gecsényi Lajos: Osztrák külügyi iratok Magyarország történetéhez. In: Múltunk 1996 Nr. 2. 179. 17 Meyers Taschen-Lexikon in 6 Bänden. Meyers Lexikon Verlag. Wien-Zürich 1982. Bd. 2. 160. 18 Dr. Kardos Ernő: A menekült státusz nemzetközi jogi szabályozása és elnyerése a nemzetközi gyakorlatban. In: A nemzeti kisebbségek és menekültek jogai. I. kötet. A Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi kutatások programirodája. Budapest, 1989. 18. 19 Tóth Judit: Menedékjog kérdőjelekkel. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest, 1994. 35. 20 Kühnhardt Ludger: Die Flüchtlingsfrage als Weltordnugsproblem. Massenzwangswanderungen in Geschichte und Politik. Hrsg. von Theodor Veiter. Wilhelm Braumüller Universitäts-Verlagsbuchhandlung Gmbh. Wien, 1984. 60-61. 21 Tóth i. m. 11.
