Századok – 1997
Közlemények - Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a „Magyar Történet”-ről II/453
Erős Vilmos SZEKFÜ ÉS MÁLYUSZ VITÁJA A „MAGYAR TÖRTÉNETIRŐL* A „Magyar Történet"-ről Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitájának** következő fejezetét a két világháború közötti történetírás összefoglaló szintéziséről, a Szekfű és Hóman Bálint által 1928 és 1934 között írt „Magyar Történet" felfogásáról való vita alkotja. Mint közismert a „Magyar Történet" megírásának fő célja az volt, hogy a trianoni felbomlást követő új helyzetben a bethleni konszolidáció és a Klebelsberg-féle konzervatív „neonacionalizmus" eszmei-politikai légkörében újraértelmezze, „átértékelje", szintetikusan összefoglalja a magyarságnak az Európában elfoglalt helyét, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális beilleszkedését és évezredes fejlődését. Az opus fő nóvuma, hogy a két szerző, támaszkodva az európai történetírásnak a múlt század nyolcvanas éveitől meghonosodó új eredményeire s részben a szerzők (különösen Szekfű) néhány előtanulmányára, történetünket Dilthey, Lamprecht, Troeltsch, Huizinga és mások nyomában a lelki-pszichológiai jelenségek, nagy világnézeti áramlatok történetformáló szerepére építő „szellemtörténeti" módszer jegyében írták át, melyek lehetőséget adtak — a hagyományos történetírás által szétszakított — gazdasági, társadalmi, művelődési jelenségeknek a szintetizálására. „Míg a régi történetkönyvek egymástól elszakítva tárgyalták a politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési, irodalmi fejlődést — írják a szerzők a Bevezetőben az általuk zsinórmértékként használt szellemtörténetről — s a fejezetek tartalma közt alig volt élő kapcsolat, a mai történetírás a szó igazi értelmében vett művelődéstörténeti, ma szellemtörténetinek is nevezett módszer előnyeit kihasználva a nemzeti történetet nem osztja ily mezőkre, nem állít korlátokat az egyes részfejlődési folyamatok közé, hanem az egész történetet mint egyetlen szerves folyamatot fogja fel. A gazdasági viszonyoknak meg van a hatásuk az irodalmiakra s a nagy világnézeti áramlatok szinte szuverén erővel gyúrják és alakítják át a * A tanulmány első része a Századok 1995. évfolyamának 3. számában jelent meg, „História regnum - História populum. A Szekfű-Mályusz vita kialakulása" címmel. Közleményemben elmulasztottam annak jelzését (s ezt ezúton pótolom), hogy Vámos Ferenc kifejezése — história regnum, história populum — nem felel meg a latin nyelv szabályainak, hiszen a helyes többes genitivusok: regnorum, illetve populorum. Ugyanakkor Vámos alapjában helyesen ragadja meg a két történész közötti vita egyik elvi alapját, hiszen Szekfű valóban államközpontú, birodalmi történetírást művel, míg Mályusz a társadalom és a nép történetének vizsgálatát helyezi kutatásainak centrumába. ** A dolgozat részlet egy a két történész vitáját feldolgozó nagyobb tanulmányból. A vita több mint két évtizeden keresztül tartott s a magyar történelem legkülönbözőbb területeire terjedt ki. A tanulmány első része a „Három nemzedék"-kel kapcsolatos vitát dolgozta fel.
