Századok – 1997
Közlemények - Fodor Pál: Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban IV/895
922 FODOR PÁL 15 akcse pótadó bevezetése óta, nem sok kétséget hagy afelől, hogy Kara Üvejsz 1586-ban, Szinán pedig 1589-ben léptette életbe az említett intézkedéseket. 74 Selähattin Tansel: Yavuz Sultan Selim. Ankara, 1969, 26. 75 A. Refik: i. m., 199. 76 Ugyanez a megfontolás vezetett el végül a kávéfogyasztás engedélyezéséhez is, ld. Suraiya Faroqhi: Coffee and Spices: Official Ottoman Reactions to Egyptian Trade in the Later Sixteenth Century. Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 76 (1986) 87-93. 77 A. Reßk: i. т., 71 (1573), 208 (1583). Az első rendelet egy részét idézi Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció. Budapest, 1981, 149-150. 78 Az elmondottak Revan 1943, 4b-5a, 16a-16b, 62b-63a-n alapulnak. 79 Mühimme defterleri 67, 151. p. 396. sz. 80 S. Faroqhi: Ein Günstling, 295. 81 Valószínűleg az sem véletlen, hogy az uralkodó éppen ebben az időben (1591 szeptember végén) teljesítette a „bor adóbérlőjének" (hamr miiltezimi) mondott Haim zsidó rokonainak kérését, akik azért fordultak hozzá, hogy a Rodoszra száműzött és „bűntelenül" bebörtönzött Haimot hozzák vissza Isztambulba, és tárgyalják újra az ügyét; ld. Mühimme defterleri 67, 167. p. 420. sz. 82 III. Mehmed 1601-ben kijelentette, hogy „lemondtam a bor-mukátaából származó haszonról", és megparancsolta a kocsmák lerombolását, ld. C. Orhonlu: Telhísler, 27: 32. sz. 83 Naima tarihi. II. 108. 84 Egy 1602-ben kiadott szultáni rendelet szerint a bor-mukátaát a „zsidók kapták meg", ld. C. Orhonlu: Telhísler, 27: 32. sz. Egy 1594 és 1598 között készült keresztény leírás szerint a szultán bevételi forrásai közé számítanak a „meglehetősen sok és egyáltalán nem lebecsülendő harmincadok, útadók és vámok, melyeket tőle leginkább zsidók bérelnek, akiktől évente igen nagy pénzösszeget szed be". A latin szöveget kiadta és magyarra fordította Pálffy Géza: Egy keresztény kortárs a török szultán bevételeiről ós kiadásairól a hosszú török háború (1593-1606) idején. Keletkutatás 1995 tavasz, 107, 110. 85 A. Levy: i. т., 3. Mahir Aydm Musevilerin Osmanli topraklarina kabűlünün 400. yildönümü kutlamalari. Osmanli Ara§tirmalari 13 (1993) 29-38. 86 Hogy Szinánt nem személyes ellenszenv vezette a zsidókkal szemben, az abból is látható, hogy neki is volt zsidó orvosa és tanácsadója, ld. S. W. Baron: i. т., 145. A. Levy: i. т., 29.
