Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
848 PÉTER KATALIN várinak vagy Balsaráti Vitus Jánosnak „saját pénzen vett" ingatlana van.169 Mivel egyébként rengeteget adtak nekik Perényiék adományban, ezeket nyilván patakiaktól vásárolták. Ahogyan később, 1649-ben, Veréczi Ferenc prédikátor páratlanul magas összeget, 1900 forintot fizetett egy kőházért,17 0 vagy Suri Ormos Mihály prédikátor és Debreceni Ember Pál vásárolt magának - lényegesen kevesebbért - helybeliektől szőlőt.171 Utóbbi azalatt, míg a reformátusok az iskola jezsuita kezelése miatt bujdostak, visszajött, hogy szőlejét a tanáccsal megbecsültesse és eladja.17 2 Bizonyosan árulták a nagy egyházi javadalmak terményeit is: a 17. században a Csernahóról és Nagytoronyáról hagyományosan járó jövedelmek mellett 60 szántó és igen sok szőlő tartozott a lelkészek és tanárok jövedelemforrásaihoz.173 Talán már tőlük is lehetett kölcsönöket szerezni. De bizonyosan adtak a jezsuiták, miután az egyházi javak az ő kezükre kerültek: 1676-ban az urbáriumból kiderül például, hogy „adósságban a páterek foglalták el mindenét" a felsőhóstáti Győri Ferencnek. Ugyanezek alatt a reformátusok számára nehéz idők alatt kezdődött a Református Kollégium bankári tevékenysége is. Akkor indították, amikor I. Rákóczi Ferenc 1669-ben kénytelen volt az iskola nem régen elvett jövedelmei helyet 1000 arany kártérítést fizetni.17 4 A nagy összegű készpénzből adtak 10%-os kamatra kölcsönt főként környékbeli nemeseknek kezdettől, majd bujdosásuk alatt is a „skólabeli diákok". Egyszerű patakiakat nem nagyon találhatni az eléggé zűrzavarosan vezetett adósságjegyzékekben. Bizonyos „Sárospatakon lakozó" Miskolczi Péter azonban kétségtelenül vett fel a Kollégiumból 39 forint 80 dénárt, méghozzá kamat nélkül adták neki.17 5 Az udvari emberek közül az ügyvédek juttattak a legtöbb pénzt a patakiak közé. Jól követhető ilyen szempontból a Baxa vagy a Kazinczy család tevékenysége. „Jogügyeink gondozásáért", „törvényes dolgainkban" való eljárásért kaptak eredetileg foldesűri adományt. Aztán összevásároltak ezen kívül még rengeteg telket és szőlőt a városban. Baxa István igen nagy összeget, 900 forintot fizetett egy felsőhóstáti házért Debreceni Istvánné Thornay Zsuzsannának. Utóbb vásárolt pincét, szántóföldeket; 1660-ban Báthory Zsófia már összesen három házat és sok szőlejét szabadította fel. Baxa valamennyit „saját pénzén" vette. Kazinczy Péternek a Felsőhóstát elején álló házán kívül 6 telke volt Kispatakon is. A Rákócziak más birtokain ugyancsak szerzett mind a Baxa, mind a Kazinczy család jószágokat.17 6 A gazdasági ügyekkel foglalkozó udvari embereket inkább maga az uradalom használta ki. Különösen a 17. század második felétől lehet ezt megfigyelni. Báthory Zsófia adott porkoláboktól kezdve szakácsig mindenkinek szabadságot pénzért; Perényiék a szabadságokat még ingyen vagy pénz helyett adták megbecsült embereiknek. Alattvalóitól a legtöbbet aztán II. Rákóczi Ferenc szedte össze. Volt például egy Kőrösy György nevű „szolgá"-ja Sárospatakon, aki egyik adóslevél szerint a nevelője volt. Nyilván azok alatt a rövid időszakok alatt, míg a későbbi fejedelem gyermekkorában tényleg Patakon tartózkodott. Kőrösy ugyanis várnagy volt itt. Rákóczi felnőttként aztán busásan visszaszerezte tőle a jövedelmeket: 1700-ban 988 körmöci aranyat, az előző években 4000 rajnai forintot, aztán megint - a forrásból kivehetetlen összegű pénzek mellett - 3200 rajnai forintot vett fel
