Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
822 PÉTER KATALIN Ide tartozott voltaképpen a piac is, illetve a boltok sora ott, ahol a Felsőhóstát mai utódja, a Kossuth Lajos utca a várfal előtt kiszélesedve a Szabadság térbe torkollik. A Felsőhóstát városias jellegét valószínűleg fokozta az itteni viszonylagos, a város többi negyedéhez képest feltűnő zsúfoltság. Szűk út két oldalán álltak a telkek főépületei, és ezek mögött húzódhattak meg a nagy háztartások elhelyezésére alkalmas kisebb házak, valamint a gazdasági épületek. A házhelyek mai beosztása az utca frontján álló lakóház háta mögött elhelyezett sok kisebb-nagyobb házacskával és kamrával nyilvánvalóan a 16-17. században kialakult alaprajzokat követ. Talán a zsúfoltság miatt épült ki aztán a Felsőhóstát eredeti házsorával párhuzamosan az Üj utca.7 4 1570-ben már megvolt, tizenöt évvel később pedig keresztutcák is nyíltak rajta. Az Üj utcát a Felsőhóstáthoz számították, de a Bodrog parti szűk házsornál lényegesen szélesebbre hagyott út két oldalán épült fel. Mai utódja a tágas Rákóczi út, amin a legtöbb ház a régi alapokon áll. Csak egyes modern építkezések szakították meg az évszázados alaprajzok folytonosságát. Hasonlított a 16-17. századi Új utca az ősi Felsőhóstáthoz abban is, hogy itt ugyancsak nagyon magas volt az iparosok aránya. 1648-ban az összes pataki iparos közül 13 élt az Új utcában, 1657-ben pedig 21. És kialakult itt a csizmadiáknak egy egész üzletsora.7 5 Az Üj utca mégsem lett a Felsőhóstáthoz hasonlóan városias. Nemcsak kisebb zsúfoltsága miatt alakult így, hanem azért is, mert értelmiségiek az Új utcában, bár a Kollégium egyik kapuja már a 17. század legelején nyílt erre az oldalra is,7 6 nem vettek lakást. Lehet azonban, hogy ez csak következmény volt; a lelkészek és tanárok nem tekintették a falusias utcát a hivatásukkal összeegyeztethetőnek. Mert valóban éltek itt nagy számban mezőgazdasági termelést folytató telektulajdonosok. És a társadalmi változások sem egészen úgy mentek végbe itt, ahogyan a Felsőhóstátban. Az Új utcában egyetlen személyről, az Erdély László házában lakó, de meg nem nevezett özvegy papnérói írták azt 1648-ban, hogy nem teljesít semmilyen szolgálatot.7 7 Ugyanakkor a Felsőhóstát 18 telke után nem kellett sem robotot, sem iparos szolgáltatást nyújtani. A Felsőhóstátban az 1648-i 18 szolgálatmentes személy az itteni telektulajdonosoknak több mint egyötöde, 21,2%-a volt. Egy részük az uraság, jó tetszéséig" - „ad beneplacitum" felszabadított telkeken élt. Ilyen volt például Baxa István vagy I. Rákóczi György titkárának özvegye, Patay Sámuelné. A többi szolgálatmentes évi taxát fizetett, 50 forint és 25 forint között ingadozót. De nem robotolt Toot László sem, aki egy árvát nevelt, és Lórántffy Zsuzsanna emiatt elengedte neki a szolgálatot. 1657-ben 13, 1676-ban 14 volt a nem-szolgáló felsőhóstáti telektulajdonosok száma. Az ok pedig ugyanaz: felszabadított telken éltek, évi taxával váltották meg a szolgálatot, vagy „nyomorult" állapotuk miatt képtelenek voltak a szolgálatra.78 5. A Belsővárosban Ez a vár körüli negyed végül az udvari emberek és az értelmiség mellett a kereskedők lakóhelye volt. Erre utal az, hogy itt élt például Kádas Mihályné, aki
