Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
TÁRSADALOM ÉS GAZDÁLKODÁS A KORA ÚJKORI SÁROSPATAKON 815 1/b tábla Ingatlantulajdonosok a Bodrog jobbparti városrészekben (1567-1568) Az ingatlan A tulajdonosok száma A tulajdonosok aránya,, telek+szőlő+szántó 15 8.1% A telekkel összeírottak száma 112 A telekkel összeírottak aránya 60.9% telek+szántó 5 2.7% A telekkel összeírottak száma 112 A telekkel összeírottak aránya 60.9% telek+szőlő 49 26.6% A telekkel összeírottak száma 112 A telekkel összeírottak aránya 60.9% telek 43 23.4% A telekkel összeírottak száma 112 A telekkel összeírottak aránya 60.9% [I szántó+szőlő 13 7.1% A telek nélkül összeírottak száma 72 A telek nélkül összeírottak aránya 39.1% Il szántó 6 3.3% A telek nélkül összeírottak száma 72 A telek nélkül összeírottak aránya 39.1% szőlő 53 28.8% A telek nélkül összeírottak száma 72 A telek nélkül összeírottak aránya 39.1% összesen,, , 184 100.0% Ezek szerint Kispatakon az ingatlantulajdonosok 43,2%-ának, a többi városrészben 39,1%-uknak sikerült a telekkel járó kötelezettségektől megszabadulnia. Ezek az arányok igen ellentmondásosnak mutatják a földesúri gazdálkodás rendszerét. A lakosság tekintélyes része maradt a telekre alapozott szervezésen kívül. Hangsúlyozandó azonban két okból is az a tény, miszerint a táblázatok csak i az összeírt lakosok számát tüntetik fel. Fontos először is azért, mert az urbáriumokban összeírt telektulajdonosok saját kiscsaládjukkal együtt értendők. Ezen belül a telektulajdonosok fiainak számát az összeírások gyakran feltüntetik. A férfiak háztartásában élő kiscsaládok nőtagjairól vagy esetleg a női telektulajdonosokkal együtt élő, illetve együttélő férfiakról azonban a 16-17. századi urbáriumok Sárospatakon soha nem adnak felvilágosítást. A dézsmát fizető ingatlanok tulajdonosairól viszont többnyire nem tudjuk, kiscsaládok tagjai-e vagy pedig kiscsaládok fejei. Még ennél is lényegesebb azonban az, hogy a forrásokban gyakorlatilag megfoghatatlanul és tökéletesen ismeretlen számban éltek tulajdon nélküli kiscsaládok vagy személyek Patakon éppen úgy, mint a világon mindenütt. Név szerint például Thiany Erzsébet lehetett ilyen, akinek a neve 1586-ból azért maradt fenn, mert törvénytelen gyermeke apaságával rágalmazott meg egy férfit, és az ügy bekerült a városi könyvbe.3 3 Vagy Leva Demjént és feleségét, Nestét említi a református egyházmegye jegyzőkönyve; kölcsönös házasságtörés miatt volt vitájuk.34 Rendszerint azonban egyszerűen mint valakinek a „szolgája", „szolgálója" hagytak maguk után a nincstelenek a forrásokban nyomot. Es a szolgálókról gyakran kiderül, hogy van férjük - rendszerint a hűtlenség eseteit jegyezték fel -, de nem világos, hogy a szolgáló-feleségüket elhagyó vagy bigámista férfiak a gazda háztartásában éltek-e.35 Csak azt tudjuk tehát, hogy annyi ember bizonyosan lakott Patakon, amenynyit összeírtak, de fogalmunk sincs a valóságosan itt élők számáról. Ugyanez vonatkozik a háztartásokra: az összeírások alapján nagyjából kikövetkeztethető, hogy minimálisan mennyien éltek együtt, de egy sor bizonyosan a háztartásokban élő elem teljes homályban marad. így a szolgák-szolgálók, a tulajdon nélküli özvegyek és árvák, de még a családfő leányai is megfoghatatlanok. Létezésükről
