Századok – 1997
Tanulmányok - Kovács László: A 12. századi anonim denárok I/75
78 KOVÁCS LÁSZLÓ azaz csupán a 12. sz. közepére tehető használatba vétel. Ezt mindeddig a temetők érméi alapján állapították meg, hiszen a hagyományos felfogást követve II. Géza (1141-1162), III. István és III. Béla, sőt még IV Béla (1235-1270) kibocsátásainak tekintették őket.31 Ez a Nuber-Hóman féle elméletre visszamenő hagyományos felfogás azonban nem tartható,3 2 ezért a szerencsés történelmi körülményeket kihasználva éppen fordítva járhatunk el: azaz a temető telepítésével kísérelhetjük meg keltezni, természetesen csupán durva időhatárok között a sírok körirat nélküli denárait! A szóban forgó két sírmezőt feltáró Székely Zoltán kezdettől fogva úgy vélte, hogy magyar falvak köznépi temetőire bukkant, ugyanis valószínűnek tartotta, hogy már a 11. században magyarok látták el Erdély keleti-délkeleti határának őrzését, s e feladat ellátásában csak a 12-13. sz. fordulóján váltották fel őket a háromszéki medencében megjelent székelyek. E lakosságváltás eredményezhette mindkét temetőnek a 12. sz. végére keltezett felhagyását.33 Abban Székely Zoltánnak feltétlenül igaza volt, hogy e sírmezők leletanyaga csakis a magyar köznépi temetőkéhez hasonlítható, ill. szinte semmiben sem tér el azoktól,34 de a sajátos érmeanyag jelezte koruk szembetűnően fiatalabb, hiszen a Kárpát-medencében köznépi temetőt a 12. század közepe táján már legalább egy évszázada nem nyitottak.3 5 Ezért feltűnő, hogy Székely Zoltán okfejtésében megválaszolatlan maradt az a megkerülhetetlenül felvetődő kérdés, hogy a temetőket telepítő két magyar köznépi falu lakói miért és honnan költöztek ide valamikor az 1150-es éveket követően? A betelepülés/betelepítés kérdésére más megközelítéssel is kereshető a válasz. Makkai László legutóbbi összefoglalása szerint a 12. sz. közepén Magyarországot az I. (Szent) László király unokája, I. (Komnénosz) Mánuel császár (1143-1180) uralma alatt megerősödött bizánci birodalom kezdte fenyegetni, s az előrelátó II. Géza német és vallon lovagokat telepített be — egyebek között — Nagyszeben környékére, a Nagy-Küküllő és az Olt völgye közé, későbbi nevén a Királyfóldre (Königsboden). Az addig ott élt székelyeket keletebbre, a háromszéki medencébe költöztette át,36 hogy számukra helyet csináljon.3 7 Ezen okfejtéshez csatlakozott Bóna István azt felvetvén, hogy a petőfalvi és a zabolai sírmező az új lakhelyükön megjelent székelyek temetője,3 8 ezért használatbavételük terminus ante quem non dátuma II. Géza uralkodási ideje. Bóna István e véleményét még azzal is megalapozta, hogy rámutatott: nemcsak a székelyek megérkezésének pillanata és továbbélésük folyamata tükröződik e két háromszéki temetőben, hanem hasonló biztonsággal ragadható meg a régebbi településhelyükről elköltözésük ideje is. Ugyanis a szász betelepülés előtti magyar lakosság helyneveit őrző Királyföldön ,,a 13-14. századi szász templomok régészeti megkutatása során egymás után kerültek elő a ma álló templomok alatt vagy mellett a korábbi, a 11-12. század fordulója táján vagy után épült kő- és fatemplomok alapjai. Bennük-körülöttük Kálmán király korától ... kezdődő, az ő pénzeivel keltezett temetkezések voltak... Távolról sem meglepő, hogy (e)...szász templomok alatti korábbi temetőkben II. Géza...vagy III. István királyok pénzei a legkésőbbi halotti obolusok, hiszen köztörténeti tény, hogy a németek betelepítését II. Géza kezdeményezte". 39 E kér-
