Századok – 1997
Közlemények - Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a „Magyar Történet”-ről II/453
464 ERŐS VILMOS modernsége abban áll, hogy az Istennel való egyesülést már a földi létben elérhetőnek tartja. Margit ennek megfelelően korának legeurópaibb magyarja, a miszticizmusban kifejeződő gótikus életstílus magyar előfutára, ami azt bizonyítja, hogy a magyar egyházi műveltség ebben a korban már a nyugat-európaival egy színvonalra került. „A gótika diadala tehát feltartóztathatatlan volt. Azzal, hogy nálunk is teljesen meghonosodott, úgyannyira, hogy magyar skolasztikusok is sikerrel léptek fel művelői között, a magyar egyházi kultúra egy színvonalra került a nyugatival. Magyarország tulajdonképpen a gótikával tudta azt a szakadékot áthidalni, amely a XIII. század elején oly széles volt közte és a Nyugat között. A scholasztikus teológia elteijedtsége, közismertté, a művelt elemek gondolkozásában uralkodóvá válása pedig akkor lett szembetűnő, amikor egy újabb kulturális mozgalom, a reformáció lépett fel. Hogy ez gyorsan, sőt azonnal elterjedhetett, annak az volt az alapfeltétele, hogy a magyarságban, miután az előzetes lépcsőfokokon felhaladt, kifejlődött már a kellő kulturális és lelki diszponáltság."25 Mályusz és a szellemtörténeti látásmód szoros kapcsolatát támasztja alá végül „A türelmi rendelet" című forráskiadványhoz 1939-ben írt monumentális bevezetése, mely szerves összefüggésben fogalmazódott meg Szekfű barokk koncepciójával, illetve „A Rákóczi kor társadalma" című tanulmánnyal. Mint Szekfű „A vallási türelem és a hazai puritánizmus" című cikke, illetve Mályusz Önéletírása is bizonyítja „A Rákóczi kor társadalma" tudatosan a „Magyar Történet"-ben megfestett barokk és felvilágosodás-képpel szemben alakította ki álláspontját.2 6 Tanulmányában Mályusz kifejti, hogy Rákóczi udvara az akkor legkorszerűbb európai művelődési áramlat, a barokk hazai megtestesítője volt. Ez a barokk életstílus (fő jegyei: heroizmus, dinamizmus, a reprezentációra, pompakedvelésre való hajlam) megmutatkozik a fejedelem udvarának öltözködésében, etikettjében, vadászati szokásaiban stb. s a bécsi barokk hatása mellett historikusunk inkább a francia művelődés nagyobb szerepét emeli ki. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a magyarság a saját erejéből képes a legkorszerűbb európai művelődési elemek, a barokk (amelynek magyarországi meggyökereződését egyébként is a 17. századra teszi) recipiálására és így nem szorul a bécsi gyámkodásra. Rákóczi udvara egy tekintetben azonban még ennél is Nyugatabbra, Németalföldre és Angliára tekint, s ez a vallási tolerancia megvalósítása. Ennek előkészítésében döntő szerepe van a hazai protestantizmusnak, különösen a 17. századi puritanus mozgalmaknak valamint pl. a linzi békének. A protestánsok pedig nem azért képviselték a vallási türelem gondolatát, mert erre az időszakra kisebbségbe szorultak a katolikusokkal szemben, hanem ez belső küzdelmeik szükségszerű következménye volt. „A protestantizmus belső küzdelmeinek eredménye volt tehát az a felfogás, hogy a hit az ember legbensőbb egyéni ügye, amelynek megváltoztatására senki sem kényszeríthető, éppen mert az a lélekben gyökerezik. Az elhatározásában szabad, minden világi, társadalmi kényszertől mentesen egyedül a saját lelkiismeretére támaszkodó individuum emberi jogainak nemcsak megfogalmazása volt a protestantizmus legsajátosabb műve, hanem Magyarországon való elfogadtatása is."2 7
