Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

446 KOZMA ISTVÁN b.) A BM II/2 (közjogi) osztályának átirata a IV/12 (rendőrségi) osztályhoz a 1946. szeptember 7-én. (BM ÁFI., „N. ü.", 1946. évi iratcsomók, 89.558/1946. sz. a.) „(...) Felhívjuk t. Társosztály figyelmét arra, hogy a magyar államrendőrség kebelében sok idegen, főleg némethangzású nevű egyén áll alkalmazásban. Kívánatos lenne, ha az idegen nevű közszolgálati alkalmazottak; jelesül a magyar államrendőrség tagjai jó magyar hangzású nevet viselnének. A névmagyarosítás természetesen korántsem lélektelen, tartalmatlan kényszer, mint gyakran volt a múltban, hanem a magyar érzés kifejezője. A magyar államrendőrség idegen nevű tagjainak névmagyarosítását politikai szempontok is indokolják, ezért osztályunkon mindent elkövetnek az ilyen irányú kérelmek gyors elintézése érdekében. (...) Budapest, 1946. szeptember hó 7-én. Fráter." (osztályvezető) 18. A nevét visszaszlovákosítani kívánó mezőőr kérelme 1946-ból. (BM ÁFI, „N. ü.", 1946. évi iratcsomók, 84.096/1946. sz. a.) „(...) Alulírott [L. Gy.] m...-i [Békés vm.] lakos, azzal a kéréssel fordulok a Belügyminiszter Úrhoz, hogy a magyarosított nevemet eredeti nevemre, „L"-ra visszaváltoztatni szíveskedjék. (...) Kérésünk támogatására legyen szabad az alábbiakat megemlítenünk: Én és családom szlovák anyanyelvűek vagyunk, akik szlovák nevűek is voltunk. Azonban mivel én mint községi alkalmazott voltam 1933-ban mint községi mezőőr, az akkori volt jegyző felszólított, hogy saját érdekemben változtassam meg a nevem magyaros hangzású névre, mivel községi alkalmazottnak magyar nevet kell viselnie. Én erre az utasításra kértem a saját és a családom nevének a megmagyarosítását. Mivel én és a családom szlovák származású, ezért azt a nevet akarjuk viselni, mint a szüleink és elődeink akartak, továbbá a népcsere folytán Szlovákiába fogunk kiköltözni. (...) M., 1946. március 16." 19. „Politikai névadások" a.) Az eredetileg német nevű személy, 1945. márciusában kért névmagyarosítást. Nevét az egyik legismertebb kommunista politikus nevére változtatta meg. - 1951-ben ismét névváltoztatásért fordult a Belügyminisztériumhoz... (BM ÁFI, N. ü.", 1951. évi 6. iratcsomó, Ra-5151-22/1951. sz. a.) „T. Belügyminisztérium Tisztelettel kérem, hogy nevem megváltoztatását engedélyezni szíveskedjenek. Nevem azonossága dolgozó népünk legaljasabb ellenségének nevével terhemre van, és gyakori zavart okoz újságírói munkám jó végzésében is. Kérem tehát, hogy nevem [X. Y.]-ra (Z. W-re, P Q.-ra) való változtatását engedélyezni szíveskedjenek. Az elsőként megadott nevet egyébkent munkám során — mint a [N] munkatársa — hivatalos engedély nélkül már régebben használom, szerkesztőségünk érthető beleegyezésével. Ezzel a névvel írok, erre a névre tartom kapcsolatainkat az üzemi dolgozókkal. Kérésem alátámasztására megjegyzem, hogy egy fontos állami kitüntetést ugyancsak [X. YJ néven vehettem át. Erre a névre kaptam az erről szóló okiratokat - miután a szerkesztőség is ezen a néven terjesztett fel a megtisztelő kitüntetésre. (...) Budapest, 1951. augusztus 2." b.) BM ÁFI, N. ü", 1951. évi 9. iratcsomó, Tu - 5151-8/1951. sz. a. „Belügyminisztérium Budapest Alulírott azzal a kéréssel fordulok a Belügyminiszter elvtárshoz, hogy részemre névmagyarosítást engedélyezzen. Névmagyarosításomat a Budapesti Pártbizottság utasítására sürgősen meg kell csinálnom. Nevemet [X]-ről szeretném megváltoztatni a következő nevek egyikére (...) Budapest, 1951, június 30."