Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

436 KOZMA ISTVÁN 5.§. A névváltoztatás útján nyert név megváltoztatását csak kivételes esetekben lehet engedélyezni. (...) : Eljárási rendelkezések.. 10.§. (1) A névváltoztatásra irányuló kérelemben a R. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni a kérelmezőnek, továbbá azoknak személyeknek állandó lakóhelyét és személyi igazolványa sorozat- és sorszámát, valamint kiállító hatósága nevét, akiknek anyakönyvi bejegyzését (házastárs, gyermek) a névváltoztatás érinti. (2) Ha a kérelmező, vagy a 16. életévét betöltött gyermeke személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, erre a kérelemben az ok megjelölésével utalni kell. U.§. Ha a kérelmező személyi igazolvánnyal nem rendelkèzik, állampolgárságára vonatkozóan az Anyakönyvi Utasításban meghatározott módon (Aug. 20., 43.&) személyes nyilatkozatot tehet. 12.§. A 2. §-ban meghatározott esetekben az illetéket minden nagykorúra nézve külön-külön le kell róni. 13.§. Az anyakönyvvezető a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja és az esetleges hiányokat pótoltatja. Ha a kérelmet a R. alapján, valamint a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően készítették el és a szükséges okmányokat csatolták, azt az anyakönyvvezető közvetlenül a Belügyminisztériumba felterjeszti. 14.§. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba." 5. Sorkatonai szolgálata idején (1940-ben) erőszakkal megmagyarosított nevű kereskedő kéri vissza eredeti (szlávos hangzású) nevét. Eredeti nevének helyreállítására vonatkozó kérelmét a BM. 1942-ben elutasította. (Az irat helye: B. M. Állampolgársági Főosztály irattára (a továbbiakban: BM ÁFI), „Névváltoztatási ügyek" („N.ü.") 1941. évi iratcsomók, 102.628/1941. szám alatti ügyirat) „Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr! Kegyelmes Uram! Alulírott [K. J.] gyümölcskereskedő, kecskeméti lakós (...), akinek [S] családi neve a ... sz. határozattal lett [K]-ra magyarosítva, az alábbi indokaim kifejtése mellett tisztelettel kérem: Kegyeskedjék a [K] magyarosított családi név helyett az eredeti [S] ősi családi név használatát engedélyezni, illetve a [K] nevet ismét [S] névre átváltoztatni (...) . Kérelmem indoklásául előadom, hogy névmagyarosítás iránti kérelmem a tényleges katonai szolgálatom ideje alatt lett előterjesztve. - A katonaságnál a névmagyarosítási törekvések szellemében egyenesen megparancsolták, hogy ősi családi nevemnek magyaros hangzású névre való átváltoztatását kérelmezzem. - Többszöri ismételt felszólításra először [H] névre kívántam nevemet megváltoztatni, ezt azonban felettes katonai parancsnokságom nem engedélyezte, mire én a katonai fegyelem hatás alatt nem mertem tiltakozni ezen legszemélyesebb jogomat érintő kérdésben sem, hanem egyszerűen és kényszerűségből tűrtem, hogy az én akaratomat egyáltalában nem tartalmazó névváltoztatási kérelem fel legyen teijesztve, s így történt meg, hogy az ősi családi nevemmel sem értelemszerűleg, sem hangzásban semmi vonatkozásban összefüggésbe nem hozható [K] névre változtatták a nevemet. Előadom, hogy apai ágon családom egy évszázad óta, anyai ágon pedig több század óta él Kecskeméten, és ezideig senkinek, de még nekem sem jutott eszembe még a névmagyarosítási hullám tetőpontján sem, hogy a [S] név nem lenne magyaros, vagy hogy idegen hangzású lenne. -Üzleti összeköttetéseinkben és forgalmunkban csak a [S] nevet ismerik, úgyhogy existenciális létemben érzem magamat megtámadva az új nevem kényszerű használata által, ezért a névváltoztatás iránt az én kifejezett hozzájárulásom nélkül katonai fegyelemhatása alatt, lelki kényszerből