Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

432 KOZMA ISTVÁN modásra is csak egy korona értékű bélyeg teendő. (L. az 1881. évi XXVI. t.-cz. illetékdíjjegyzéke 13. tételének 6. pontját és a m. kir. belügymin. 112.302 ex 98. számú végzését.) - Idegen nemesség tekintetbe nem vétetik. 21. Katonák névmagyarosítása Állandó szolgálatban levő nagykorú katonák keresztlevéllel felszerelt bélyeges folyamodásukat szolgálati úton adják be. - Kiskorú katona nevének magyarosításáért a kiskorú apja folyamodik illetőségi vagy tartózkodási hatósága útján. - Katonáknak különösen az e foglalkozással járó nevek, továbbá magyar vitéznevek felvétele ajánltatik. 22. Munkások névmagyarosítása Munkás névmagyarosításához munkakönyv és keresztlevél, illetve születési bizonyítvány kívántatik. A folyamodás a városokban a tanácshoz, vidéken pedig a főszolgabírói hivatalhoz intézendő és amennyire lehet személyesen adandó át. 23. Tanulók névmagyarosítása Tanulók névmagyarosításához csupán keresztlevél, illetve születési bizonyítvány kívántatik. A folyamodás igazgatói láttamozással az nm. m. kir. belügyminister úrhoz intézendő és ott adandó be. 24. Cselédek névmagyarosítása Cselédek névmagyarosításához cselédkönyv, továbbá keresztlevél vagy születési bizonyítvány kívántatik. A folyamodás városokban a tanácshoz, vidéken pedig a főszolgabírói hivatalhoz intézendő és amennyire lehet személyesen adandó át. (...)" 2. » A m. kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendelete a névváltoztatás szabályozásáról. (In: Magyarországi Rendeletek Tára, 67. évfolyam, 1933. évi III. kötet, 2313-2316. o.) „Azoknak az akadályoknak a kiküszöbölése érdekében, melyek a névmagyarosítás népszerűsítésének útjában állanak, az eddig követett eljárás lényeges egyszerűsítését, a hivatalok és magánosok kellő tájékoztatására pedig az új szabályoknak összefoglalását és közzétételét határoztam el. A névváltoztatás szabályai a következők: (1) A m. kir. belügyminisztertől családi nevének megváltoztatását kérheti az a magyar állampolgár, akinek jelenlegi családi neve a) nem magyar hangzású, b) magyar hangzású ugyan, de a jóízlést sértő, gúnyolásra alkalmas; továbbá olyan név, melyet nagyon sok család visel (pl. Nagy, Kovács, Tóth). (2) Férjes, elvált és özvegyasszony férje után viselt neve megváltoztatását nem kérheti,leánykori családi neve megváltoztatását is rendszerint csak elvált asszony, és csak abban az esetben kérheti, ha férje nevének viselésére nem jogosult. (3) A kérvényt akár személyesen, akár posta útján rendszerint közvetlenül a m. kir. belügyminisztériumban kell benyújtani. Közszolgálatban állók kérvényeiket hivatali felsóbbségük útján is felterjeszthetik. Községi elöljáróságok, anyakönywezetők, főszolgabírák, megyei városok polgármesterei magánosoknak náluk benyújtott kérvényeit közvetlenül a m. kir. belügyminiszterhez kötelesek felterjeszteni. (4) A kérvény és annak mellékletei illetékkötelesek. A kérvény rendszerint 2 R ha azonban közalkalmazott terjeszti elő 1 P illeték alá esik (89.250/1933. P Ü. M., R(endeletek) t(ára), 1933. 2125. o.) Ezt az illetéket annyiszor kell leróni, ahány nagykorú folyamodik. Ha a családfő egyúttal kiskorú gyermekei névváltoztatását is kéri, azok után külön illetéket leróni nem kell. A bélyeggel el nem látott mellékleteket 30-30 fillér okmánybélyeggel kell ellátni. A bélyeggel ellátott mellékletek illetékmentesek. Külföldön kiállított okiratra (pl. anyakönyvi kivonatra) ugyanolyan értékű magyar okmánybélyeget kell felragasztani, amennyi az itt kiállított hasonló okirat illetéke (anyakönyvi kivonatoké 1 P). (5) Szegénységi bizonyítvány alapján mind a kérvény, mind annak mellékletei bélyegmentesek. (6) A kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) a néwáltoztató születési anyakönyvi kivonatát, vagy ha ilyen rendelkezésre nem áll, és születése valamely hazai anyakönyvben van anyakönyvezve, az illetékes anyakönyvvezető által kizá-