Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
KÍSÉRLET PROPAGANDAMINISZTÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRA. 379 állandó tétel. Ráadásul a kifizetések közül csak az egyesületek támogatásának van nyoma, az összes többi átutalás — véleményem szerint — csak irreális tervezet maradt. (Állami költségvetés az 1939/1940. évre. Bp., 1939. 70.) 175 így például Csia Sándor nyilas képviselő kétszer is tiltakozott az ellen, hogy „a kormány földalatti szervezeteket támogat s azokra támaszkodik." Képviselőházi Napló XXIII. köt. 1443-1450. 176 Uo., f/l. dossz. 1-2. f.: „Baranyamegyei" [sic!] jelenti: „A hozzámküldött mintegy métermázsányi nyomtatvány nagy részét, kb. 65 kilót széjjelküldtem" - a többit viszont a csendőrség lefoglalta... (László T. László i. m. 16.; Macartney i. m. 354.; Kovrig: A magyar társadalompolitika i. m. 147-148.) 177 O. L. Me. V О. 1. cs. f/l. és f/2, dossz. A kritikus hangra jó példa, hogy Kovács Béla mecsekaljai gazdálkodó (Kovrig tanítványa) erőteljesen tiltakozott a parasztság kamarákba szervezése ellen: „Ismételten kijelentem, hogy teljesen kizártnak tartom a parasztság világnézeti alapon való megszervezését, ahol más társadalmi osztályokkal együtt tömörül, egy általános program mellett." Uo. 42. f. 178 Olafson Piacid közlése; de ugyanezt írja le Mezgár Lajos is. (Mezgár Lajos: Újságíró voltam Budapesten. Cleveland, [1962], 36.) 179 így a könnyűzene „kiirtása", ezen belül is főleg a dzsessz eltiltása s ezzel egy belső, zenei ellenzék kialakítása, a gyakori műsorváltoztatások, rendkívüli adások, stb. 1936-ra Hilversum és Luxemburg hallgatótábora ezek miatt nőtt sokszorosára, s ezért lett ekkor „nagybetűs szó a szórakoztatás". (Hadamus: Memoires. Paris, 1965. 110.) 180 Mindkét adatra: Magyar statisztikai évkönyv. Bp., 1939. 131. 181 A lakosság 50,8%-át kitevő őstermelők csak 6,3%-ot képviseltek az előfizetők között; O. L. Me. V О. 1. cs. d. dossz. 29. f. 182 jgy pi Kozma Miklós több ízben tett erre előterjesztést, ld.: O. L. Kozma-iratok, 52. cs. 1289. f., vagy Horváth Barna i. m. 52-55. 183 Tkp. két előterjesztésről van szó: az egyik még 1938. őszén készülhetett. Ez kevésbé részletes s a Rádió vezérigazgatójától mint tárgytalant visszaküldött példány maradt fenn (O. L. Me. V О. d. dossz. 8-16. f.). A második, részletesebb és kidolgozottabb változat viszont már nem a Rádió, hanem a Miniszterelnökség számára készült, s talán ezért is tartalmaz több politikai elemet, így például felteszi a kérdést: az állam vagy a kormánypárt legyen-e a falusi rádióügyek gazdája? (Maga az államot javasolja, mert a pártrádió „alkotmányos szempontból aggályos"; megoldhatónak csak akkor tartja, ha a helyi gazda- és egyéb körök belépnének a MÉP-be.) (Uo. 19-28. f.) 184 Horváth Barna írja erről: „A rádió teljesítőképességét csak akkor lehet helyesen mérlegelni, ha elsősorban mégis szórakoztató eszköznek tekintjük.... A hallgatónak ugyanis van egy rettenetes fegyvere az őt nem érdeklő műsorszámokkal szemben: a kikapcsológomb." (Horváth Barna i. m. 53.) 185 O. L. Mt. jkv. 199. dob. február 10., 27. napirendi pont. 186 Némi eredménye azért mégis volt a memorandumnak: talán e miatt is emelkedett 1942-re a rádiókészülékek száma 812.357-re Magyarországon. (Magyar statisztikai évkönyv. Bp., 1943. 131.) 187 О. L. Me. V О. 1. cs. a. dossz. 34/a. f. 188 Az ünnepség szervezésének általános dokumentumai, a levelezés, a felvonulási tervek, stb. az O. L. Me. V О. 4. cs. г., illetve részben k. dossz-ban találhatók. 189 Ezt célozták a sok órán, sőt, akár egész napon keresztül tartó rendezvények; az első ilyenek a potsdami nap és az első „Nemzeti Munka Napja" volt, 1933-ban. (1933. május elseje, a náci rádiópropaganda nyitónapja. Klaus Lindemann dokumentumműsora. Fordította Simon László. A Magyar Rádió könyvtárának gépírt anyaga.) 190 Fr jc k belügyminiszter elrendelte, hogy a helyhatóságok a nagyobb épületekben rádiókészülékeket, a sportpályákon, tereken hangszórókat állítsanak fel. Az iskolákban ünnepi órákat kell tartani - s ezeknek csúcspontja szintén a rádióműsor meghallgatása. Frick rendelete: O. L. Kozmairatok, 52. cs., 1. dossz., 131. f. 191 Fg., 1939. augusztus 4. Rádiómelléklet 192 Mesél a filmhíradó, 8. rész; Telekiről Shvoy (i. m. 206.) is feljegyzi, hogy nem volt szónoki tehetség; ugyanerről tanúskodik Szalai László emlékirata is. (Szalai László: Cserkészéletem; Vancouver, 1964. több helyen, pl. 34.)
